Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

A bányászat ügye az országgyűlésen 1889 és 1890. (P.A. felszólalása és vita)

palomha hozni és tőkéjét es fáradságát oly vállalatra fordítani, melyet mi vagy nem bírtunk, vagy nem akartunk felkarolni. Igaz!) Természetes, hogy leghasznosabb lenne, ha a magyar állam föld alatti vagyonát kizárólag magyarok kezelnek és az e kezelésből származó jövedelmet is esak ók élveznek : de azt vélem. t. képviselőház, hogy nemzet gazdaszati szempontból sokkal hasznosabb, ha a vállalatot valaki, legyen az bár külföldi, megindítja és komolyan folytatja, mintha azt senki sem teszi és az állani vagyona parlagon hever, a nép pedig elesik egyik legbiztosabb és bővebb keresetforrásától. ilgaz! Igy van ! jobbfelöl.) A bányakapitányságok intézményére visszatérve, minthogy annak roformálása a magánbányászat pártolásával és segítségéve', összekapcsolva, a magyar bányászat sorsának jobbrafordulására nézve nagyon fontos ; azt vélem, hogy a t. ház és az illető t. minister : úr igen hasznos dolgot fognak végezni, ba ezeket az I ügyeket úgy rendezik, bogy uemcsak a kincstári bányák I okszerű kezelése biztosittassek, hanem a niagánbánynké I is, és a szorgalmas bányásznépnek lehetővé tétessék, hogy a nemzet földalatti vagyonát még sok századon át kiaknázhassa. (Helyeslés, i ! Ezekre óhajtottam & t. ház figyelmét felbivni, a i költségvetés tételét pedig elfogadom. (Élénk helyeslés S jobbfelöl.) i Siap'íry Gyula gr. föld mivelés-, ipar- és keres1 kedeleuiiigyi minister: T. képviselőház! Azon kérdé! scknc.k. a melyeket a t. képviselő úr felemiitett, nagy I része igen fontos; nevezetesen azon kérdések, a melyek j a bányakapitányságok szervezetére, a magánbányászatra ] való felügyeletre s a ministe riumban a központi bányáj Bzati osztály szervezésére vonatkoznak, kétségkívül méltánylást érdemelnek s a kormány figyelmét az uj beosztásnál elkerülni nem fogják. (Helyeslés.)