Zsámboki László szerk.: Péch Antal (1822-1895) kisebb munkái (A Bányászat, Kohászat és Földtan Klasszikusai 7., Miskolc – Rudabánya, 1993

Javítsuk vasgyári üzletünket!

lend küzdeni, melyek nagyobbszerü termelésre készülve, a vas árát gyorsabb forgalom végett szintúgy lefogják lassankint nyomni, mintha védvámunk nem is lett volna, s annál csekélyebb áldozattal, mivel ebbeli törekvésüknél nem leend szükséges egypár száz mértföldnyi vasúti vitelbért is leküzdeni. Ne áltassuk tehát magunkat hiu reményekkel, s ne várjunk a védvámtdl semmit sem, mert annak elébb-utóbb meg kell szűnni; a kormány minden kivánhatót megtesz, ha e megszüntetést nem egyszerre, hanem fokonként lépteti életbe; mi pedig igyekezzünk azon, hogy minden védvám nélkül is tevékenyen folytathassuk üzletünket. Ne áltassuk magunkat avval, hogy a külföldi vas csak azért olcsóbb, mert roszabb; ha a vasúti sineket mind aczélból készitenék, bizonyára tovább tartanának, mint a mostani legjobbak; és még sem használunk aczélsineket, mert igen sokba kerülnek. Lehet e e miatt kárhoztatni a vasutak építőit? Ugy hiszem, hogy nem. Ha tehát a belföldi sinek csak azért oly drágák, mivel igen sokkal jobbak a külföldieknél, akkor ne készítsünk ilyen nagyon jókat, készítsünk olyakat, a milyeket a vevők óhajtanak, s ugyanazon áron, melylyel a külföldiek készítik; s akkor nem lesz okunk attól félni, hogy ezek hetedhét országon túlról velünk versenyezzenek. így látjuk a fentebbi kimutatásból, hogy az idén sokkal kevesebb vasutikocsi hozatott külföldről, mint a mult évben, örvendetes jelensége annak, hogy ezen iparczikket mostan a birodalmon belül is legalább ugyanazon áron, és oly jó minőségben lehet készíttetni, mint a külföldön. Lehetetlen leírnom azon viszszás érzetet, mely elfogott, midőn a mult évben egy kirándulásom alkalmával a Rajna melletti vasgyáraknál egész a franczia határszélig majd mindenütt találtam megrendeléseket az osztrák birodalombul! Mintha bizony nem volnának nekünk vasérczeink oly bőségben és jóságban, mint másutt sehol, mintha nem volnának rengeteg erdeink, sem kőszenünk, nem volna intelligentiánk, mely a természet kincsei kibányásztatására alkalmatos lenne. PECH ANTAL