Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - A máriavölgyi (mariankai) palabányászat rövid története. (Ján Sand - Jozef Král)
Miért és mikor kezdtünk érdeklődni a palabányászat és annak híres-neves múltja iránt? Egyikünk, aki a 20. század hatvanas éveiben még fiatal bányamesterként dolgozott a Máriavölgy fölötti „gödör" melletti kőbányában, a manapság évente hatszor megjelenő Mariatál című községi folyóiratban kezdett el nyomozni ennek a régebbi „lyuknak" a története után. Ugyanis évtizedekkel ezelőtt még létezett az akkoriban fillit- és mészkőtermeléssel foglalkozó bánya mellett egy jóval korábbról fennmaradt, hatalmas gödör. A helybeliek ezt palagödörnek - „sifrová jama" nevezték, vagyis a német Schiefer (pala) szóhoz csatolták a szlovák gödör (jama) szót. így maradt meg, elnevezésében legalább, az a hely, ahol több mint 150 éve a kis palafejtőben nagyüzemi módszereket honosítva meg, kezdte a palabányászatot Paul Eugène Bontoux. Ez a francia építőmérnök (1820 - 1904), aki tanulmányait a párizsi École Polytechnique diákjaként végezte, az Osztrák Birodalomban - tehát még a dualizmus (az Osztrák-Magyar Monarchia évtizedei) előtt - mint főmérnök, a Süd-Bahnen igazgatója volt, vasúti építkezésekkel is megbízva. A munkát ott folytatta, csak „nagyban", ahol az előző nemzedékek abbahagyták. Ugyanis már ők észrevették, hogy a pala minősége, ha fedőzsindelynek vagy palatáblának valót fejtenek, javul, ha a „Tonschiefer" (agyagpala, németül) mélyebben fekvő részeit termelik ki. A kisebb palafejtőből így lett hatalmas nyílás, gödör. 1859-től mikor gőzgépeket is sikerült Bontoux-nak hozatnia, beállítania, s már két váltásban ment az előfurás, a fejtés, folytatódóan az anyagszállítás a feldolgozó-műhelyekhez (hutákhoz) - hatalmas méretű külszíni bányává lett, a falubelieknek és a környéken élőknek munkát adó vállalkozás. így lehet már a Vasárnapi Újság 1865-ben megjelent cikkében is látni, olvasni (13. sz., március 26.), mily hatalmasak a külfejtés méretei. 2 Hochstetter Ferdinánd beszámolóját-adatait véve át a továbbiakban, a bánya mélysége 2 Hochstetter, Ferdinand von: Die Schieferbrüche und die Rechentafelfabrication zu Mariathal in Ungarn. = Oesterreichische Revue 1866, Heft IX.
