Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - A máriavölgyi (mariankai) palabányászat rövid története. (Ján Sand - Jozef Král)

15-30 Klafter (Klafter = bécsi öl: 189,7 cm) volt, szélessége 25, hossza 50 Klafter. (Azaz nagyjából 28,5-58 m mély, 48 m széles és 95 m hosszú!) Hochstetter szerint ezek az adatok meg is haladták a morvaországi és a sziléziai palabányákéit. A napi fejtés 15 „kubik-klafter" (azaz több, mint 100 köbméter) volt, melyből átlagban 700 „négyzetklafter" (azaz 1323 m 2 ) fedőpalát vagy ép­pen írótáblácskát lehetett készíteni. A hutákban levő hasító-, csiszoló- és vágógépeket, fűrészeket temészetesen gőzerővel hajtották, az akkoriban szokásos szíjas át­tételekkel. Tavasszal és nyáron két váltásban dolgozott Hochstetter adatai szerint 2-300 munkás, természetesen beleértve ebbe a lét­számba a nőket is, akik a csiszolóasztalok melletti munkát vé­gezték. (A Vasárnapi Újság egyik képén jól látni a munkaruháju­kat is, mely valamelyest megvédhette őket a palaportól.) Minden asztalnál négy asszony dolgozott - Hochstetter riportja hat csiszo­lóasztalról ad hírt. Az írótábla-termelésről is szólnak Szatmári Ká­roly adatai 3 : eszerint 1864-ben (a palabánya gondnokának, Salz­mann-nak tájékoztatása alapján tudjuk, hogy) naponta 8000 táb­lácskát adtak át szállításra 4 . A pala fejtése és feldolgozása, táblákra, zsindelyekre darabolá­sa éveken át azonos volt azzal a technológiával, melyet a bányá­szok Észak-Morvaországban, a sziléziai Nizky Jesenik térségében, a bajor palabányákban és Magyarországon a Borsod megyei pala­fejtéseknél is alkalmaztak. 5 Az előre kifúrt lyukakba tömedékelték a lőporos patronokat (gyutacsokat) - ilyen módon a felszín alatti kamrákban is robbantottak -, és az így kimozdított hatalmas pa­latáblákat szét lehetett hasítani, felszínre emelni, csillékben a hu­tákba, műhelyekbe szállítani. Ott azután még bőven volt kézi ap­rítási munka. Vésővel-kalapáccsal vékonyabb lemezekre hasítot­Szatmári, Károly: Magyarországi anyagi érdekei. II. kötet. Budapest, 1865. Szerintem már készen, befejezve - kerettel, vesszővel és törlővel is felszerelve - lehet, hogy ez a mennyiség több napi termelési adat volt. (J. S.) Hála József: Az agyagpala bányászata és felhasználása Magyarorszá­gon. = Természet Világa, 2007.

Next

/
Thumbnails
Contents