Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - Brikettezési kezdeményezések a 19. században a mecseki szénterületen. (Dr. Biró József)

Ez a bányaterület, bár viszonylagosan kisméretű volt, de a kedvező telep-elhelyezkedések miatt jelentős termelési lehetőségekkel kecsegtetett. Riegel megfogalmazása szerint: „ többévi fáradozás eredményeképpen sikerült" Pécsett fekete kőszénből „préselt ásványi szenet", brikettet előállítani, és „a Kereskedelmi Minisztérium 18.18. határozatával kizárólagos jogot szerzett az Osztrák-Magyar Monarchia teljes területére. " A szabadalmat 1858-ban nyújtotta be. A későbbiekben az eredeti szabadalmi leírást többször módosította. Egy ilyen levelet mutatunk be a 2. ábrán (1873). Először 1861. június 3-án, „Javítás a brikett gyártásában" címmel, majd ismét Javítás címszó alatt, 1865. június 18-tól, illetőleg 1865. aug. 28-án a „Brikett előállítása a migma nevezetű szerrel" megnevezés alatt (5) változtatott az összetételén. Azért kezdett kísérletekbe, mert a pécsi szén többsége mint aprószén és porszén került ki a bányákból, és felhasználása, kezelése gondokat okozott, kedvezőtlenül befolyásolta használhatóságát. Emellett a darabos szén keresett cikk volt, és ezzel magasabb árat lehetett elérni. Az Osztrák-Magyar Monarchia területén akkor még alig alkalmaztak mesterségesen előállított darabos szenet. Riegel saját leírása szerint ebben a tekintetben az angolok és a bulgárok jártak az élen. Elképzeléseit a blaskói vaskohóban, nagyüzemi körülmények között próbálták ki, majd 1862-ben a brikettet bemutatták a londoni világkiállításon. Itt az új brikettet azonos értékűnek tekintették a legjobb londoni, illetve bolgár brikettekkel, és kitüntetést kapott. A rendelkezésre álló dokumentumok szerint rendszeresen használták a Déli vasútvonalon és az északi Ferenc császár vonalon is. Emiatt Morva-Ostravában a három préselő vei megépült brikettgyár gépeit ötre kellett bővíteni. Az ottani gyárigazgató szintén Riegel Antal volt. Erről tanúskodik az említett iratanyag is (3. ábra). A Pécsi György Társulat létrehozására készített gazdasági kalkulációban magát szintén az „M. Ostrau-i", azaz ostravai gyár