Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - Brikettezési kezdeményezések a 19. században a mecseki szénterületen. (Dr. Biró József)

vezetőjeként nevezi meg. Állítása szerint kizárólagos jogokat szerzett brikkettezés terén az Osztrák-Magyar Monarchiában. Eddig nem tudtuk bizonyítani, de összefüggés lehet a Pécsi György Társulat 1867-es javaslata és az /. Dunagőzhajózási Társaságnál, a (DGT-nél) 1867-ben megindult brikettgyártás között, mivel a már említett dokumentumokat a DGT irattárában találtuk meg. Lehetséges, hogy a DGT megvásárolta tőle a magyarországi terjesztés jogát. Ezenkívül a DGT-ről készült összeállítás ugyanazokat az érveket sorolja fel a brikettgyártás mellett, amelyeket Riegel is leírt a fentiekben említett, társulást előkészítő tanulmányában: - a brikett mindig azonos alakú, és tartósabb tüzet és hőt produkál; -jobb helykihasználással tárolható a téglaalak miatt, nem porzik, és nagyobb tisztaság mellett kezelhető; - azonos súlya miatt könnyebben adagolható, és sokkal kevesebb hulladékot képez; - kisebb az öngyulladási hajlama, évekig szinte változatlan minőségben tárolható; - határozott tüzeléstechnikai előnyei vannak, mindenfajta kályhában, gőzkazánokban és mozdonyokban (lokomotivokban) egyaránt jó hatásfokkal, gazdaságosan elégethető. A pécsi szénmedence legnagyobb szénbányászati vállalkozása a DGT az említett darabos fűtőanyag-igényhez alkalmazkodva kezdett sajtolt téglaszén, vagy a későbbi hivatalos nevén brikett gyártásába. Az első kísérleteket a préselt ásványi szén előállításával a bányavállalat már 1861-ben elvégezte. A kísérleti gépet még kézierővel működtették, és az 1,5 kg súlyú széntéglák anyagának egyben tartását a sajtolóerő mellett növényi kötőanyaggal segítették elő (vegestabilsches Bindungs-mittel). Az év folyamán elkészült 800 mázsa brikettet a társaság gőzhajóiban és gőzmozdonyaiban kipróbálták. Az eredmények a brikett kedvező tüzeléstechnikai és tárolási tulajdonságait igazolták, és 25 %-os tüzelőanyagmegtakarítást is eredményeztek (3). A gyártókapacitást 1867 és 1871 között hozták létre a pécsi András-akna területén (4-5. ábra). Két szénsajtoló gépet állítottak fel (6. ábra), amelyek 55 kg nyomással sajtolták a brikettet téglaformára. A 280x189x147 mm külső méretű téglák egyenként kb. 10 kg-ot nyomtak. Tudtak még 4