Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 8. (Rudabánya, 2009)
Közlemények - Brikettezési kezdeményezések a 19. században a mecseki szénterületen. (Dr. Biró József)
Brikettezési kezdeményezések a 19. században a mecseki szénterületen DR. BIRÓ JÓZSEF A mecseki szenek előfordulási helyei között csak kevés volt olyan, amelyekből kellő darabosság mellett tudtak szenet termelni. Ez a korai szénfelhasználások idején (1) nem jelentett hátrányt. A tüzelési kényelem fokozása teremtette meg az igényt a darabosság elősegítésére. Ettől független tulajdonsága a mecseki szénnek, hogy a kezdetleges kazánok rostélyához hozzátapadt, így ennek fellazítása és eltávolítása kemény munkát jelentett a kazánfűtők számára. Ebben a témában, a brikettezésben, úttörőnek Riegel Antalt tekinthetjük a Mecsekben. A kezdeményezés helyszíne a mai pécsi György-aknai területhez kapcsolódik. A mecsekszabolcsi részen Riegel a községi tulajdonosoktól az 1850-es évek elején vásárolt földterületeket. Itt mélyítették le 1853-ban a Sándor-aknát. 1856-ban ehhez vásárlással hozzácsatolta a szomszédságában a pécsi Székesegyházi bányadalom által lemélyített György I. aknát, a külszíni területet pedig bérbe vette tőlük. Ennek bizonyítéka a BKL Bányászat c. szaklapban bemutatott térképmelléklet (2). A bányászati jog birtokában három bányatelek adományozását kérte. Az adományozás (3) 1862-ben meg is történt. A bányatelkek területe egyenként: -Györgyi.: 100 152 öl 2 , -György II.: 50 176 öl 2 , -GyörgylIL: 50 176 öl 2 . A fenti területekhez később még egy14.994 öl 2 köztes területet, ún. „határközt" is csatoltatott. Ennek adományozási okmánya látható az l.a.és l.b. ábrákon.
