Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Tanulmányok - A rudabányai vasércbányászok táplálkozási szokásai. (Márkus Zsuzsanna)

A falusi házaknál valószínűsíthető a kemence megléte, melyet kenyérsütésre és gyümölcsök aszalásra használtak. A kenyérsütés párral történik. A pár az előző sütésnél megmaradt nyers tésztából készült, amit száradás után összetörtek, kenyérliszttel kevertek, s a gerendák közt levő polcon párkasban (60-70 cm átmérőjű, alacsony peremű zsup- vagy vesszőkosár) tartottak. Sütés előtt vízben áztatva használták fel kovászoláskor. Korpából is készítettek párt. Zab- és árpakenyeret is fogyasztottak. Kenyér helyett ették a zsámiskát is, mely hasonló a székelyek puliszkájához.

26 Az aszalni való gyümölcsöt a kenyérsütés után tették be a kemencébe, s ekkor sütötték a krumplit és a tököt is. Burgonyát a kürtő alatt a kemencéből kihúzott forró hamuban is sütöttek, vas- vagy cserépserpenyővel letakarva.

27 A málé vagy kukoricalepény szintén a kemencében sült, úgy készült, hogy a kukoricalisztet leforrázták és cserépedénybe tették, majd ezt az ágyba, a párnák közé helyezték, hogy megédesedjen. Végül tepsibe téve vagy pogácsaszerű darabokra szagattva sütötték meg. Régen a tepsit káposztalapuval vagy szőlőlevéllel helyettesítették.

28 Készítésénél a kukoricának azt a kémiai tulajdonságát használták ki, hogy a lisztjéből gyúrt tészta pár óráig melegen tartva és megsütve kifejezetten édes lesz.

29 Ez az első, hétköznap is elérhető édes sütemény. A málét általában este keverték be és reggel sütötték ki; a tészta keveréséhez kapcsolódott egyfajta ráolvasás is. A málé elnevezése vidékenként más és más: görhemálé, görhe, görhöny, görhő.

30 A kenyérvakaró a sütőteknő oldalára ragadt tésztakaparékból készült, ezt is káposzta- vagy szőlőlevélen sütötték. Az újkori magyar népnyelv a szláv eredetű kása szóval élelmiszer-alapanyagot és főtt ételt egyaránt jelöl. A kása gabonafélékből és egyéb ehető növényi magvakból kétféle előkészítő eljárással és GundaBéla: Tárgyi néprajzi adatok Felső-Borsodból. = A Magyar Nemzeti Múzeum Néprajzi Tárának Értesítője 26. 1934. 1-2. sz. 13. p. Uo. 13. p. Uo. 14. p. Magyar Néprajzi Lexikon III. 344. p. Kukorica címszó. Magyar Néprajzi Lexikon III. 346. p. Kukoricalepény címszó.