Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)
Tanulmányok - A rudabányai vasércbányászok táplálkozási szokásai. (Márkus Zsuzsanna)
formában készül. Az egyiknél a szemek egészben maradnak, ezt nevezi a népnyelv kásának. A nyersanyagok másik csoportja úgy készül, hogy a magvakat összetörik vagy megdarálják, ezt mondják darának. Maga a szó az ótörök nyelvből származik, eredeti jelentése 'köles'. Az egyik legkedveltebb kásaféle, a rizs a 18. században vált a parasztkonyha ünnepi táplálékává. A kásaételek elnevezései nagy változatosságot mutatnak: dödölle, ganca, zsámiska, dara. A lepény a lapos süteményfajták összefoglaló elnevezése, szűkebb értelemben különböző ízesítőkkel megrakott sült tészta. Tölteléke változatos: kásás, túrós, tejfölös, mákos, káposztás, hagymás, szilvalekváros. 31 A lepénykenyér liszt, víz, só összetételű erjesztetlen sós tészta. Minden magyar vidéken készítik: pogácsa, sótalan, keletlen. Búza-, rozs-, árpa- és hajdinalisztből gyúrták. Helyenként borssal, paprikával fűszerezték. Maga a lepénykenyér 15-35 cm átmérőjű, 1-3 cm vastag, teteje többnyire rovátkolt. A kenyérlepény a sült tészta legrégibb fajtája. Ez az ételtípus az archeológiai leletek tanúsága szerint már a neolitikumban megjelent, s etnológiai párhuzamok alapján valószínűsíthető, hogy már a honfoglaló magyarság kultúrájába is beletartozott. 32 A leves mindennapos első fogásként szereplő, jórészt folyadékból álló ételfajta. Rendszeres fogyasztása a hazai újkori táplálkozási szokások jellegzetes vonása. Gyakori volt az is, hogy a főételek egyetlen fogása levesből állt. Levesek szinte minden alapanyagból készülhettek, aminek következtében a levesfélék sora megszámlálhatatlan. A 19. század végétől eltűntek a régen igen kedvelt, erjesztett gabonaléből, belsőségekből készült levesfélék. A levesek legelőkelőbbike, a tiszta húsleves főként tyúkból, kivételes alkalmakkor marhahúsból került az asztalra. Ez az említett két húsféleség fő fogyasztási formája. A 19. században sokfelé zöldség nélkül készült; ennek a levesnek az elnevezése lé. 32 1 Magyar Néprajzi Lexikon, III. köt. 444. p. Lepény címszó. 2 Magyar Néprajzi Lexikon, III. köt. 445. p. Lepénykenyér címszó. 3 Magyar Néprajzi Lexikon, III. köt. 451. p. Leves címszó.
