Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)
Archívum - Csaplovics János értekezése Aranyidka bányászatáról. (Közli: Hadobás Sándor )
Arany-Idka. Bányász tekintetben. Arany-Idka (tótul Idka) egy a Szomolnoki Bányakamarához tartozandó s 36 parasztgazdákból és 16 bányászházakból álló kis helység, fekszik Abaúj vármegyének a Szepességre kinyúló határszélén, Kassa, Gölnic és Szomolnok városok között, közel Jászó mezővárosához, s déli hegyoldalán egy keskeny völgynek, mely az itt kifakadó ugyan Ida nevü pataknak csörgő vizeitől megfrissíttetik, s [a] poprócsi és arany-idkai hegyektől körülzárattatik. A lakosai hajdan németek valának, most csupa tótok. Az arany-idkai hegyek emelkednek napkelet-déltől [DK] napnyugot-éjszak [ÉNy] felé, és össze vannak kötve a Biala Szkala (Fejérkő) nevü hegy által az innen napnyugat felé mintegy 4 órányi távolságra fekvő Szomolnoki, s egyszersmind a Hola hegye által, az észak felé határos gölnici Schnellenseif érchegyekkel. Több ezen hegyekből dél felé kiterjedő völgyek formálnak mindannyi új hegy szakaszokat, melyek az említett völgyekkel egyenlő nevezeteket viselnek, és a napkelet-déltől [DNy] napnyugat-észak [ÉNy] felé egy szakadatlan láncba nyúlnak ki, úgy mint: Placskova, Csarna, Matusovce, Veszka, Zandrova, Huttna, Mala Stolna, Velka Stolna, Kamenna, Szlamena és Dolna. A délnapnyugati [DNy-i] oldala ezen magányosan álló hegycsoportnak, melynek gerince Alsó-Holicának, Zsagarovának, Jávorának, Holának, Hlavinának és Biala Szkalának neveztetik, nem igen meredek, de annál meredekebb a napkeleti oldala, melynek alján az Opáka nevü királyi rézolvasztó kemence felállíttatott. A fő hegységnek kősziklái állanak 1 rész szerint [részben] gömbölyű, rész szerint pedig és többnyire formátlan, hosszas, hamuszínű, vagy néhol kékes kvarc szemekből (bányavirág), melyek egy mezei spátforma hamuszínű massával szorosan össze vannak for1 Csaplovics földrajzi és geológiai leírásának magyarázása, értelmezése helyett Rozlozsnik Pál munkáját (lásd az irodalomjegyzékben) ajánljuk az érdeklődők figyelmébe; bár közel 100 éve született, ma is helytálló.
