Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Archívum - Csaplovics János értekezése Aranyidka bányászatáról. (Közli: Hadobás Sándor )

más mellett élve bizonyos különbözőséget mégis megőriztek. Ő volt az első, aki leírta: Magyarország Európa kicsinyben, vagyis csaknem valamennyi európai néprajzi kérdés tanulmányozható nálunk. Nem tartozik ide, mégis megemlítjük, hogy szlováknak vallotta magát. Igaz, hogy tökéletesen tudott magyarul, de Bécsben élvén, általában németül beszélt és írt. Szlovák nyelvű könyvei, cikkei is megjelentek. (Munkáinak részletes jegyzéke Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című nagy művének II. kötetében található.) Csaplovics János. Aranyidka (Aranyida) az egykori Abaúj-Torna vármegyében feküdt, KassátólÉNy-ra., Jászótól É-ra. A trianoni határok megvonása után Csehszlovákiához került, ma szlovákiai település Zlatá Idka néven. Bányászatáról és kohászatáról vált országosan ismertté a 19. század elején, de az itteni aranytermelés ennél jóval korábban kezdődhetett. Az első történelmi adat az 1400-as évek második feléből ismert: Kassa város évkönyve szerint Mátyás király idejében Aranyidkán termelt fémből verték az aranypénzeket a kassai verdében. A települést - amelynek neve is a fémbányászatra utal - az uralkodó 1459-ben adományozta Kassának. Az