Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Archívum - Csaplovics János értekezése Aranyidka bányászatáról. (Közli: Hadobás Sándor )

Archívum Csaplovics János értekezése Aranyidka bányászatáról (1819) Közli: HADOBÁS SÁNDOR Az 1817 és 1841 között megjelent Tudományos Gyűjtemény volt az első enciklopédikuis jellegű, havi rendszerességgel megjelenő magyar folyóirat. A kor legkiválóbb tudósai, szakemberei publikáltak hasábjain. Széles olvasóközönséggel rendelkezett. Fontos szerepet játszott a legkülönfélébb új ismeretek terjesztésében, s például a nyelvújítási viták utolsó szakaszában. Mai szemmel nézve a lapban közölt írások legértékesebb vonulatát a hely- és népismereti tudósítások jelentik. A reformkor embere ezekből szerzett először tudomást a hazai föld és táj értékeiről, a gazdaság eredményeiről és bajairól, a nemzetiségek életéről, szokásairól stb. Közéjük sorolható Csaplovics János értekezése Aranyidka bányászatáról (1819. 5. sz. 45-54. old.), melyet az alábbiakban teljes terjedelmében közlünk. A szerző a korszak tudományos életének kiemelkedő alakja, a néprajz magyarországi úttörője volt. 1780. szeptember 21-én született a Hont megyei Felsőpribélen. Jogi tanulmányokat folytatott, melyek végeztével gyakornok lett Besztercebányán. 1804-ben Zólyom megye aljegyzőjévé nevezték ki, 1805-ben ügyvédi oklevelet szerzett. 1808-ban Bécsbe ment, s egy ideig az udvari kancelláriánál tartózkodott. 1809-től Pakrácon (Szlavónia) a görög katolikus püspökség ügyvédje és titkára. 1813-tól Schönborn gróf gazdasági tanácsadója, valamint munkácsi és szentmiklósi uradalmainak jószágigazgatója, de többnyire Bécsben tartózkodott. Ott hunyt el 1847. május 27-én. Gazdag irodalmi munkásságot folytatott. Szinnyei 25 könyvét sorolja fel, amelyek többnyire német nyelvűek, s közülük néhány külföldön jelent meg. Legfontosabb munkája talán az 1822-ben Pesten megjelent kétkötetes Gemälde von Ungern (Magyarországi képek). A korabeli lapokban is sokat publikált, ilyen jellegű írásai közül kiemelkedik az ugyancsak a Tudományos Gyűjteményben (1822. 3. és 4. sz.) közölt Ethnographiai értekezés Magyarországról. Ebben a Magyarországon lakó népek teljes ismertetését tűzte ki célul, melyek egy-