Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 7. (Rudabánya, 2009)

Közlemények - Viszályok a beretkei (bretkai) vasgyár körül. (Dr. Peter Cengel - Pavol Horváth)

sorrendben": először Beretki Zsigmund és Ferenc, valamint Vieto­ris Pál nyilvánosan nyilatkoznak az elhagyott beretkei massa ügyében {ad desolatam Beretkiensem massam). Állításuk szerint az üzem jogilag mindig törvényesen és ésszerűen működött. A bejegyzés néhány mondatában kétszer fordul elő a massa megne­vezés (másodszor mint dicce masse). A desolata massa kétféle­képpen is értelmezhető: elhagyott vagy lepusztult. De a megyei jegyzőkönyv szerint a pereskedés egy vasat gyártó, tehát üzemben levő massáról szól. Vagyis nem volt lepusztult, csak régi, üzemen kívüli, ahol újraindították a gyártást. A dokumentumokból, ame­lyek a jogin kívül műszaki adatokat is szolgáltatnak [7] és [8], az derül ki, hogy a vasgyár folyóvasat gyártott, és egy régi vasgyár újraindításáról van szó. Figyelemre méltó Skerlecz Zárójelentése a Helytartótanácsnak, amely egyedül csak a herényi vasműről tudott Gömör megyében, mint létező üzemről [11]. A levéltári dokumentumok szerint 1790-ben az üzemet egy ko­misszió (bizottság) látogatta meg: Comisio magistri montani, ad­vocati, magistri murari, vagyis bányász, jogász és építész szakem­berek. Olyan dokumentummásolattal is rendelkezünk, amelyben báró Beretki István a következőképpen intézkedik: „...Beretkey jobbágyainak nevezet szerint Boszko Györgynek, avagy Kohut Ist­vánnak Szorossan parancsoltatik, hogy a Massa iránt indított Pör­ben kijövő Bírákat Törvényes Biráimnak lenni semirészben nem ösmervén, semminemű javaimba bé ne eresze, sőt képemben min­den történhető foglalásaiknak ellent álljon ...1794. B. Beretky Ist­ván m. p. " (1. ábra.) Ennek az egyszerű írott utasításnak a kulcs­szava a massa. Az iratból arra következtehetünk, hogy a tulajdo­nosnak nem volt szándékában a küldöttséggel megismertetni a tény­állást, és az üzembe való belépés megtiltásával meg akarta akadá­lyozni a bírósági végzést. A megnevezett személyek valószínűleg a kohóban dolgoztak, és ha módjuk volt a parancs teljesítésére, a massa területén kellett tartózkodniuk. Feltehetően ez már a máso­dik deputáció volt. A fenti adatokból látható, hogy a massa körüli viszálykodás több mint 20 évig tartott.

Next

/
Thumbnails
Contents