Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

gariaé) szerepelt. Valószínűnek tartjuk, hogy Bernhard joghatósága csak a - későbbi kifejezéssel élve - alsó-magyarországi bányákra terjedt ki, amelyeknek képviselőivel együtt mondott ítéletet 1388-ban Selmecbányán.

147 Az ítélkezők között szerepelt Jacobus dictus Rolle egykori királyi scansor is, akiről tudjuk, hogy 1372ben és 1379-ben selmeci bírói tisztséget viselt, azaz Selmecbányái polgár volt.

14 A scansornak a német nyelvű forrásokban a Steiger felel meg.

149 Erre a selmecbányaiak egyik bányaművelést szabályozó ítélete is utal, melyet a Steiger a selmeci gróffal, a bíróval, az esküdtekkel és a bányamesterrel együttesen hozott meg.

150 Az urbura beszedése az urburaszedők (exactores urbura rum),

151 az urburariusok feladata volt. Az asszonypatakaiak oklevele szerint az urburarius csak az urburának megfelelő részt vehette el a bányászoktól, többet nem. Azokat a bányászokat azonban, akik eltitkolták a kitermelt érceket, az urburarius nyilvánosan megbüntethette. Az urburarius is büntetésre számíthatott, ha a bányászokon a törvényt nem követve erőszakot alkalmazott, a kitermelt ércet eltitkolta és a saját hasznára fordította, illetve ha a művelést akadályozta. Külön hangsúlyozta azonban az uralkodó, hogy az urburarius a város egyéb ügyeibe (így például az ítélkezésbe és az adószedésbe) nem avatkozhatott bele.

152 1376-ban azonban I. Lajos már úgy rendelkezett, hogy a város bírája és esküdtjei a király comesével és urburariusával együtt ítélkezzen a gonosztevők felett.

153 Az asszonypatakaiak oklevele szerint a bíró, az esküdtek és a közösség tapasztalt auritactort is választottak - a kamaraispánok jogának épségben tartásával -, akinek vizsgálatát és számítását mindenki elfogadja.

154 Ezen tisztség mibenlétének vizsgálatakor I. 147 DF 235 721. (Wenzel G.: Magyarország bányászatának... i. m. 268.). 148 Magyarországi városok régi számadáskönyvei. Közli Fejérpataky László. Bp. 1885. 16., 22. 149 Vö. Zycha, A.: Das böhmische Bergrecht i. m. II. 92-93. 150 1402: Johannes Smernstempil, des konigs obirster steyger-DF 235721. 151 1256: CDESII. 389-390. 152 1347: CD IX/1. 501-502. 153 1376: CD IX/5. 97-98. 154 1347: CDIX/1. 500.