Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

Lajos 1345. február 2-án kelt oklevelét hívhatjuk segítségül, melyben az uralkodó úgy rendelkezett, hogy a kamara szokásos helyein, a bányákban és a városokban legyen egy királyi ház, ahová az embereknek az aranyat és ezüstöt eladás, beolvasztás és beváltás céljából el kell vinniük. A bányákban csak a kamarás, és csak a királyi házban vizsgálhatta meg hány karátos az arany, majd pedig ott kellet rányomnia a királyi jelet az aranyra.

155 Ezen adatból arra következtethetünk, hogy az asszonypatakai oklevélben szereplő auritactor talán olyan személy lehetett, aki a városban az arany beváltását végezte, ugyanakkor a karát hivatalos megállapítása, és az aranyra a királyi jel rányomása I. Lajos intézkedése értelmében is a kamaraispán jogköre maradt. A bányászathoz kötődő kiváltságok mellett - amelyek szinte minden bányaváros privilégiumában megtalálhatók - természetesen bírtak a bányavárosok egyéb jogokkal és kötelezettségekkel is, mint például a szabad bíróválasztás joga,

156 vagy a vásártartás joHóman Bálint: A Magyar Királyság pénzügyei és gazdaságpolitikája Károly Róbert korában. Bp. 1921. (reprint: Bp. 2003.) 265. Besztercebánya, 1255: CDES II. 341.; Németlipcse, 1263: VMMS I. 44.; Rimabánya, 1268: ÁÚO VIII. 212.; Rózsahegy, 1318: VMMS I. 91.; 1340: VMMSI. 132.; Körmöcbánya, 1328: VMMSI. 115.; Szomolnokbánya, 1338: VMMS I. 128.; Nagybánya, 1347: CD EX/L 499.; Breznóbánya, 1380: CD IX/5. 390.; Libetbánya, 1382: CD IX/5. 577. - Valószínűleg a selmecbányaiak is megkapták a szabad bíróválasztás lehetőségét; a település falunagyát 1266-ban említik először (ÁÚO VIII. 151.). Nem ismerjük Radna városi kiváltságlevelét, feltételezhetjük azonban szabad bíróválasztási jogát, melyet IV. Bélától kaphatott meg, hiszen 1268-ban már a radnai bíró és az esküdtek a város pecsétjével ellátott oklevelet bocsátottak ki (UGDS I. 99-100.). Gölnicbánya esetében IV. László oklevele nem említi a szabad bíróválasztást, de mivel a bírón és az esküdteken kívül más nem ítélkezhetett a helyiek felett, feltételezhető szabad bíróválasztás. A település IV. Bélától és V. Istvántól elnyert - közelebbről ismeretlen - kiváltságait ráadásul, többek között, a bíró kérésére erősíti meg IV. László (VMMS I. 68.). Amikor Bakabánya a 15. század végén megerősíttette II. Ulászlóval elveszett kiváltságait, az uralkodó régi szokásként (ex