Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

Ezek szerint Renold (magister Renaldus, praepositus Sancti Thomae montis et plebanus de Wand) az esztergomi Szent Tamás prépostság prépostja volt.

26 A selmeci plébános és az esztergomi érsekség, illetve az esztergomi Szent Tamás prépostság egyértelmű kapcsolata azonban csak arra utalhat, hogy a selmeciek ekkor még nem rendelkeztek szabad plébánosválasztási joggal,

27 privilégiumok kiadási idejét illetően azonban nem nyújt segítséget. A városi tanács 1275. évi oklevele is csak közvetve adhat eligazítást, amikor megjegyzi, hogy az általuk épített (nostro iure aedificationis) Szent Miklós kápolna kegyúri jogát csak V. István biztosította a selmecieknek (ex donatione bonae memoriae domini Stephani regis iure patronat

us).

28 Selmecbánya falunagya elsőként 1266-ban jelenik meg az oklevelekben (Arnoldo villico ...de Bana),

29 a bíró és az esküdtek pedig első pecsétes oklevelüket 1275-ben adták ki.

30 A 13. század második felében bányászati engedélyt kaptak a besztercebányai hospesek 1255-ben, a lipcseiek (Liptó m.) 1263ban, majd 1270-ben, a szepesi szászok 1271-ben, valamint - egy Monumenta ecclesiae Strigoniensis I-III. Collegit et edidit Ferdinandus Knauz, Ludovicus Crescens Dedek. Strigonii 1874-1924., IV. Ad edendum praeparaverunt Gabriel Dreska, Geysa Érszegi, Andreas Hegedűs, Tiburcius Neumann, Cornelius Szovák, Stephanus Tringli. Strigonii - Budapestini, 1999. (a továbbiakban: MES) II. 54. (Az Árpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke I-II. Szerk. Szentpétery Imre, Borsa Iván. Bp. 1923-1987. [a továbbiakban: Reg. Arp.] 2668. sz.); 1271. június 28-án kelt oklevélben is szerepelt Renald, mint a Szent Tamás egyház prépostja (MES I. 587.). Szabad plébánosválasztással bírt a bányavárosok közül Besztercebánya (1255: CDES II. 341.), Rimabánya (1268: Árpádkori új okmánytár IXII. Közzé teszi Wenzel Gusztáv. Pest-Bp. 1860-1874. fa továbbiakban: ÁÚO] VIII. 212.), Rózsahegy (1318: VMMS I. 92.), Nagybánya (1347: CD IX/1. 499.) és Breznóbánya (1380: CD IX/5. 391.). CD V/2. 309. - IV. László oklevele szerint a kápolna kegyúri jogát ő élvezte, 1. MES II. 54. (Reg. Arp. 2668. sz.) ÁÚO VIII. 151. CD V/2. 308., vö. Kumorovitz L. Bernát: A magyar pecséthasználat története a középkorban. Bp. 1944. 77. sz. kép