Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

hamis oklevél szerint - a jászói prépostság népei 1243-ban.

31 (Ami az utóbbit illeti, valójában csak 1290. december 21-én engedélyezte III. András a jászói monostornak, hogy birtokain talált mindenféle fémről, tudniillik - az aranyat és az ezüstöt kivéve - a rézről, a vasról, az ólomról és az ónról szabadon rendelkezzen [omne genus metallorum, praeter aurum et argentum, cupri scilicet, feni, plumbi stanni], azokat bérlőknek kiadhassa, az ebből járó és szokásos részt beszedhesse.

32 1358-ban I. Lajos már úgy intézkedett, hogy a jászói monostornak adja az új határok között található mindenféle ércet, így az aranyat, ezüstöt, rezet, ólmot és vasat is.

33

) Mindegyikesetben a bányászati jog mellett a települések hospesei egyéb jogi, gazdasági és egyházi kiváltságokat is szereztek. A lipcseiek, úgy tűnik, nemcsak engedélyt kaptak a bányászatra, de találtak is aranyat. 1279-ben ugyanis IV. László Serephelnek és Bogomernak Bobróc falut adta a - korábban nekik bérbe adott - Lipcse mellett nyitott aranybánya területéért és faluért (aurifodinam de Lipche et villám eiusdem aurifodine) cserébe.

34 A későbbi bányavárosok közül a 13. század második felében kapott még privilégiumot Rimabánya (1268) és Gölnicbánya (1287) is.

35 Gölnicbánya esetében feltételezhetjük, hogy már IV. Béla korában kapott kiváltságlevelet, mivel 1287-ben IV. László a gölnicbányai bíró, az esküdtek és polgárok kérésére a IV. Bélától és V. Istvántól kapott kiváltságaikat erősítette meg. Ezen utóbbi településen foly31 Lipcsére 1. 1263: VMMS I. 44-45., 1270: VMMS I. 52-53., a szepesi szászokra 1. 1271 : VMMS I. 55-56. (Reg. Arp. 2116. sz.), Jászóra 1. 1243: CDES II. 97., vö. Györffy György: Az Árpád-kori Magyarország történetiföldrajza I-IV. Bp. 1963-1998.1. 99. 32 CD VI/1. 59. (Reg. Arp. 3682. sz.) 33 CD IX/2. 673-674. 34 DL 94 403. (Reg. Arp. 3009. sz.); 1281-ben Lipcsét IV. László Baksa nembeli Simon fia Tamásnak adományozta (CD V/3. 80. ). 35 Rimabányára 1. ÁÚO VIII. 212-213., Gölnicbányára 1. VMMS I. 6768. (Reg. Arp. 3464. sz.), vö. Almási Tibor: Megjegyzések Gölnicbánya Kun László királytól elnyert privilégiumához és megerősítéseihez. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta Historica. 102.(1995) 43-49.