Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

Richard Marsina és Eubomir Juck IV. Béla privilégiumlevelét 1238. évinek, vagy az előtt keletkezettnek tekintette, mivel létrejöttét a korponai és a zólyomi hospesek kiváltságlevelével kötötték össze.

20 Véleményünk szerint a kiváltságlevél kiadása nem e két település kiváltságával hozható szorosabb kapcsolatba, hanem a bányászatban bekövetkező változással. Az ércek utáni szabad kutatás, a szabad bányászat biztosítása lehetett a privilégium kiadásának elsődleges oka, miként a selmecbányaiak kiváltságára elsőként 1255-ben utaló Besztercebánya esetében is.

21 Ennek megfelelően a kiváltságlevél kiadását a tatárjárás utáni időszakra helyezzük, azaz 1243 és 1255 között keletkezettnek tekintjük.

22 Ennek látszólag ellene mond, hogy Selmecbánya plébánosát, Gerardust aki esztergomi kanonok is volt - már 1240-ben említik.

23 A következő ismert plébános, az 1253-tól szereplő Rajnáid (Raynaldo plebano ecclesie de Band) szintén szoros kapcsolatban állt az esztergomi érsekséggel.

24 Vélhetően vele találkozunk 1275-ben is, amikor a városi tanács az általuk épített Szent Miklós kápolnát, melyet Renold plébános (magistro Renaldo plebano de eadem civitate) a felszentelés jogán a Boldogságos Szűz plébániatemplomhoz kapcsolt, átadták a domonkosoknak. 5 Ezt 1275-ben IV. László is megerősítette, s okleveléből többet is megtudunk Renold személyéről. Codex diplomaticus et epistolaris Slovaciae I-II. Ad edendum praeparavit Richard Marsina. Bratislavae 1971-1987. (a továbbiakban: CDES) II. 24.; VMMS I. 35. Vö. CDES II. 341. Ezt az elgondolást támogatja Bél Mátyás azon feljegyzése is, mely szerint a tatárok elpusztították Selmecbányát, 1. Bányavárosok a legkegyelmesebb királyok uralkodása alatt. Selmecbánya Bél Mátyás leírásában. Központi Bányászati Múzeum 4. Sopron, 2006. 37-38. 1240: Gerardum plebanum de Banya ... concanonicus et procuratores vestros - Vetera monumenta historica Hungáriám sacram illustrantia maximam partem nondum édita ex tabulariis Vaticanis deprompta, collecta ac serié chronologica disposita ab Augustino Theiner I—II. Romae 1859-1860. (a továbbiakban: VMHH) 174. (Gerardus az esztergomi érsek követeként jár IX. Gergely pápánál.) Vö. VMHH I. 225., uo. 226. CD V/2. 308-309.