Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 6. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - A nemesércbányászathoz kötődő privilégiumok az Árpád- és Anjou-korban. (Weisz Boglárka)

november 28-án engedte meg a zalatnai polgároknak, hospeseknek és bányászoknak, hogy ugyanazon szabadságokkal bírjanak, mint a királyság többi bányái (qua cetera montana in regno nostro existentia gaudent et

fruuntuf)? Az asszonypatakaik szabadon választhattak bírót és esküdteket, akik a közöttük felmerülő ügyekben ítélkezhetnek más városokhoz és bányákhoz hasonlóan (ad instar... aliarum civitatum, et montanarum nostrarum).

]0 Arra, hogy ezek, a fentiekben idézett oklevelekben csak általánosságban említett, kiváltságok mit jelentettek valójában a bányavárosok polgárai számára, I. Károly 1325. június 14-én kelt oklevele világít rá. Az uralkodó ebben Aranyosbánya városának megadta azokat a szabadságokat, amellyel más királyi aranybányák mesterei avagy művelői bírnak (libertatibus, quibus aliarum aurifodinarum suarum magistri seu operarii utuntuf). Az oklevél a kiváltságokat részletezi is: (1.) censusként a bánya hasznának nyolcadát kötelesek fizetni a királynak; (2.) nem ítélkezhet felettük sem a nádor, sem az erdélyi vajda, sem megyésispánok (comités parochiales), sem más bíró, csak a király vagy az országbíró; (3.) a király a bánya körül másfél mérföldnyi (ad quantitatem unius et dimidiae rastae) földet a többi királyi aranybánya szokásának megfelelően (consuetudine ceterarum aurifodinarum) átenged a számukra.

11 Azaz: I. Károly az urbura fizetését, a bánya egy meghatározott környékének átengedését - ami elsősorban a bányászathoz szükséges fakitermelés miatt volt fontos -, végül a bíráskodási kiváltságot tekintette azoknak a jogoknak és kötelezettségeknek, amelyek egy bányaváros számára nélkülözhetetlenek. A továbbiakban, sorra véve az egyes bányák, bányavárosok privilégiumait, azt vizsgáljuk, hogy I. Károly 1325. évi oklevelében felsorolt kiy Magyar Országos Levéltár, Diplomatikai Levéltár (a továbbiakban: DL) 36 543. 10 1376: Codex diplomaticus Hungáriáé ecclesiasticus ac civilis I—XI. Studio et opera Georgii Fejér. Budae 1829-1844. (a továbbiakban: CD) IX/5. 97-98. 11 Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen I. (11911342). Bearb. von Franz Zimmermann, Carl Werner. Hermannstadt, 1892. (a továbbiakban: UGDS I.) 396., vö. Anjou-okit. IX. 251. sz.