Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - Díszes artézi kútfők az Alföldön. (Csath Béla)

A díszoszlopokon sok esetben felirat hozta az érdeklődő tudomására a kút keletkezésével, készítőjével, megrendelőjével kapcsolatos tudnivalókat. A hazai építőanyagok közül az édesvízi és szarmatakori mészkő kínálkozott leginkább a kivitelezésre. Első lépésként a kút közvetlen környékét a könnyű megközelíthetőség érdekében megfelelően kikövezték. A kútfej építési ideje alatt a települések vezetősége arról is intézkedett, hogy a lakosság a helybeli újságok útján állandóan értesüljön a munkálatok állásáról. A díszkutak csobogásukkal, szép látványukkal és pótolhatatlan funkciójukkal kellemesen hatottak a helybeliekre. Az Alföld tikkasztó nyári melegében a mélyből feltörő hűs vizükkel üdítették a környező levegőt. Nem csoda, hogy a kutakat valósággal megrohanták, és hosszú sorokban kannákkal, edényekkel, lajtokkal álltak sorba a jó artézi vízért a települések lakói. A díszes kútfelépítmények sorozatát a Zsigmondy Béla által készített közkút nyitotta meg Hódmezővásárhelyen. Halaváts Gyula geológus így írta le a kút felső részét (1. kép): „A fúrólyuk felett homokkőből négyszögletű díszes oszlop áll, melynek felső részén, mind a négy oldalon 1880. évszám van, alsó részén, pedig négy oroszlánfejből ömlik a víz az oszlop élei irányában fektetett négyágú, kereszt alakú medencébe, ebből pedig a felesleges mennyiség a föld alatti csatornába". Ugyancsak Halaváts Gyula állapította meg: „Hogy milyen érdemes dolgot követett el Hódmezővásárhely városa akkor, amikor 1878-ban elhatározta hazánk első nyilvános célú kútjának megfúratását... bebizonyította, hogy az Alföldön ezen az úton jó, egészséges vizet lehet teremteni, s így jó példával járt elől". A piactéri (vagy más néven Baktay-téri) kutat 1963-ban lebontották, de úgy szerelték szét, hogy bármikor helyreállítható legyen. Erre Harmath Péter, a városi vízmű akkori főmérnöke jóvoltából a Városház-téren sor került. (2. kép.) Később a városi tanács a kút 100 éves évfordulója alkalmából az eredeti helyett nagy költséggel modern felsőrészt készíttetett. (3. kép.) A második hódmezővásárhelyi közkutat (4. kép) e kor krónikása így mutatta be: „A medence nyolcszögletű, 6 méter átmérőjű, s