Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 5. (Rudabánya, 2008)

Tanulmányok - Díszes artézi kútfők az Alföldön. (Csath Béla)

kalázi homokkőből készült, középen ugyancsak homokkőből faragva 1 méter alapú, s 1,3 méter magas kőoszlop van, mely a medencefölé 0,4 méternyire emelkedik, s ezen a kiemelkedő részen van a kút átellenes oldalán elhelyezett két fekete márványtábla". Az egyiken „Ezen kutat saját költségükön szülővárosunk népének javára készíttették Nagy András János és felesége Mucsi Mária; Isten áldása legyen a jóltevő adakozókon ". A másik táblán pedig a következő felírás olvasható: „Készítette Zsigmondy Béla mérnök 1883/4 évben. Mélysége 252,5 mtr, vízbősége 24 óránként 10 000 hit". Ezen az alapon nyugszik a Kahle és Fiai potsdami gyárosoknál rendelt, bronzozott cinköntvényből készült felső kagylómedence, ameddig a vizet felvezették, s melyből 12 oroszlánfejjel díszített lyukból ömlik ki a víz az alsó kőmedencébe. A felesleg a medencén kívülre, a Csucsi csatornába folyt, s ezen keresztül a város szélén lévő fürdőbe vezették. Lóczy Lajos szerint: „Ennél szebb és maradandóbb emlékoszlop nincs Magyarországon". A kút legutolsó felújítására 2002-2003-ban került sor. (5. kép.) Hasonló megoldást találunk szentesi a megyeháza előtti Kossuth-téren állt, ugyancsak Zsigmondy Béla által készített kútnál is (6. kép), ahol a legalsó kifolyást közvetlenül a nagymedencébe vezették, s két ágra elágazva szolgáltatta a vizet azok részére, akik korsóval jöttek. A középső kifolyásból az alsó nagymedencébe ömlött a víz, s innen merítettek azok, akik hordóval érkeztek. A város ékességének számító ötalakos (a Merkur-botot tartó nőszobrot négy vízöntő puttó veszi körül), többszörös felépítmény Franciaországban, a Duranne-cégnél készült ágyúöntvényből, melynek ideszállítása nagy nehézségekbe ütközött. A franciák ugyanis azt hitték, hogy Szentes Németországban van, ezért a kútoszlopot nem akarták a határon átengedni. Mikor hosszadalmas diplomáciai eljárás során mégis kiderült, hogy Szentes Magyarországon található, végül hozzájárultak az ideszállításához. A létesítmény adatait is feltüntették rajta. A szentesi kútról a Természettudományi Közlöny egyik korabeli számában ez olvasható: „Egészségi hatását már most tapasztalja a lakosság és bizonyítja, hogy egyedül az artézi kutak útján szerezhető jó víz javítja a nagy magyar alföld elég rossz hírben álló egészségi viszonyait".