Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Archívum - Vasérckutatás Bódvarákó és Tornaszentandrás környékén (1938). (Közli: Hadobás Sándor)

Régóta ismeretes vasércterületről lévén szó, nem lephet meg, hogy a két, fejtésre érdemesnek bizonyult előfordulás közelebbi környékét szakértőkkel is ismételten átkutatták. A szakértői bejárásokra vonatkozó leírások egy része nyomtatásban is megjelent. Wolf H. bécsi geológus Keglevich István" meghívására végzett vizsgálatainak eredményeiről 1896 évben értekezett (1). Amikor a Hernádvölgyi Magyar Vasipari Rt. Martonyi bérletét átvette, felkérte Koch Antal dr.-t, a budapesti egyetem geológiai tanárát, hogy a Rudabánya és Szentandrás közé eső hegységet vasérc-előfordulások tekintetében átvizsgálja. Koch A. kutatásairól 1904 évben a Magyar Tudományos Akadémia április 18-án tartott ülésén számolt be (4). Egy évtizeddel azelőtt Pálfy Móric tollából került ki a Rudabányai-hegység geológiai viszonyait és vasérctelepeit tárgyaló monográfia, amely azonban a hegységnek bennünket érdeklő északkeleti részével csak egészen mellékesen foglalkozik. Pálfy M. vizsgálatait az 1921/1922 években a M. Kir. Földtani Intézet megbízásából végezte. (7) A rákói, szentandrási vasérc-előfordulásra vonatkozó részletes régebbi adatokra akadunk végre Maderspach L.-nak az 1880. évben megjelent „Magyarország vasérczfekhelyei" című művében is. (2) Az idézett munkákban a szóban forgó környék jóformán összes vasércnyomait találjuk felsorolva. Minthogy a szerzők a különböző lelőhelyeket térképeken nem tüntették fel, és csak a lelőhelyek völgyeinek vagy hegyoldalainak az idők folyamán változó s az 1 : 25.000 térképen nagyrészt fel nem tüntetett neveit adják meg, az irodalomban már régóta szereplő lelőhelyek kikutatása igen sok utánajárást és időt igényel. A Bányafa-értékesítő Kft. megbízásából a szóban forgó területet folyó év június havában egy héten át tanulmányoztam, s a bejárás folyamán szerzett tapasztalataimról az alábbiakban számolhatok be. 7 A terület földbirtokosa.