Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Archívum - Vasérckutatás Bódvarákó és Tornaszentandrás környékén (1938). (Közli: Hadobás Sándor)

Földtani áttekintés Rákó és Szentandrás környékének földtani viszonyairól magyar részről Koch A., Vitális I. és Pálfy Mór részletesen értekeztek. Pálfy M. az egész hegységnek 1:50.000 méretű térképét is közölte. A vidék földtani viszonyai ennélfogva főbb vonásaiban tisztázottnak tekinthetők. Kivételt alkot az Osztramos mesze, amelyet a bécsi Foetterle s magyar részről Vitális I. és Pálfy M. karbonkorúnak tartanak, míg Koch A. felsőtriász-korúnak véli. Minthogy az Osztramos kutatási területünkön kívül fekszik, e kérdéssel nem volt alkalmam részletesebben foglalkozni, s csak annyit jegyezhetek meg, hogy az Osztramos meszét a dobsinai karbonnal összefüggésbe hozni nem lehet. Az Osztramos meszével összefüggésben állanak erősen gyűrt sárga agyagpalák és szericites palák is. A kutatási területet a föld felszínén túlnyomórészt triász képződmények építik fel, amelyek következőképpen osztályozhatók: Alsótriász: a. Seisi emelet. Jellemző kőzetei a veres-zöldesszürke színű homokos palák s szürke és fehéres agyagos homokkövek és kvarcit homokkövek. b. Campili emelet. Fő képviselője a világos-szürke tűzkőgumós lemezes mészkő, mely inkább magasabb szintjét alkotja. További tagjai sötétszürke kalcit eres mészkő sötétszürke, a föld felszínén sárgás, vagy meggyszínűre mállott agyagpala és márgapala. Az alsótriász két szintjének elválasztása kövületek hiányában némileg önkényes, térképeken a mészkőövezetbe településeket sűrűbben tartalmazó részleteket mind a campili emeletbe soroltam. Középső-triász: Sötétszürke dolomit és mészkő. Felső-triász: Fehéres v. rózsás színű, tömör mészkő. A vázolt rétegek alkotják a tulajdonképpeni hegységet. A hegységhez csatlakozó lankásabb lejtőket s a Bódva medencéjét a pliocén korszak lerakódásai építik fel. A pliocén lerakódásokat agyag, kavics és homok s kavicsos agyag képviseli.