Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)

ra 300-500 m-es tervezett mélységű fúrásokat telepítve (Sárospatak, Komlóska) érdemes lenne megkísérelni a termálvizek ionspektruma által jelzett metaszomatikus polimetallikus ércesedés konkrét felfedezését. A kalcittelérben rodokrozit- és brennerit-erecskék, valamint braunitra és hausmanitra emlékeztető zárványok találhatók (FRITS J. 1951). Vele párhuzamosan egy keskenyebb aragonittelér húzódik. A Komlóska-patakon túl, a Pusztavár oldalában haladó dózerút hasonló csapású kalcittelért tárt fel. Korlátozott kiterjedése és kovás erekkel való szennyezettsége rendszeres termelés bázisát nem képezheti (FRITS J. 1956). Csorna A. folyadékzárvány-vizsgálatai alapján a kalcittelér keletkezési hőmérsékletét 140-160 °C-ban határozta meg. Szerinte a hidrotermás fluidumok részben csapadékvíz-eredetűek. Ezek fizikai és kémiai jellemzői feláramlásuk közben állandóan változtak, az egyes fázisokban tiszta kalcit vált ki, máskor kovaanyaggal vegyesen rakódott le. A szöveti és morfológiai bélyegek alapján három típust különböztet meg: kalcitaggregátumok, karbonát és kova együttes előfordulása, breccsák. A telér belső részéről egy fumarolát írt le, mely a telér képződése után lezajló hidrotermás folyamat terméke. A kalcitbányászat története A komlóskai kalcittel érrel először Hoffer A. (1927) foglalkozott részletesen. Szerinte „Szabó József nem említi. Az első, aki látta és le is írja, H. Wolf. Valójában a képződményt már Szabó J. ( 1867) is leírta: „ Komlóskán van egy néhány öl vastagságú hasadék, melyet a szélek felé színes Quarcit, közepe felé vastag szúrás Calcit tölt ki. Ennek mennyisége oly nagy, hogy többször égetésre is használták. " A különböző szerzők következetlenül kalcitnak és mészkőnek is nevezik a képződmény anyagát. Régebben forrás mészkőnek mondták, ma inkább kalcittelérként emlegetik. Kalcitbányászat csak a Bolhás-hegyen lévő „nagy" tel érben folyt. Főleg az 1800-as években termelték mészégetés céljából. Wolf ittjártakor, 1869-ben