Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)

leiérek is keletkeztek. A vulkáni hegységben szokatlan ásványelőfordulás az aljzatot képező mezozoós mészkötömegre utal (GYARMATI P. 1966). A kalcit e karbonátos alapzat felszínközeiben elhelyezkedő kisebb-nagyobb roncsaiból oldódott ki, így összetétele a továbbiakban már nem módosult jelentősen (KOZÁK M. szóbeli közlése). A legnagyobb (55 m hosszú, 20 m széles, 8-9 m vastag) és egyben legismertebb a Bolhás délkeleti lejtőjén lévő kalcittelér (2. kép), amely méretével és tudományos jelentőségével már régen felkeltette a geológusok érdeklődését (SZABÓ J. 1867, HOFFFÍR A. 1927. KULCSÁR L. 1956, GYARMATI P. 1966, 1977, KOCHS. 1985). Méretét tekintve kisebb, de tudományos szempontból hasonlóan érdekes a Pusztavár északi oldalán lévő kalcittelér (kalcitér) (3. kép), amely a peremén hidrokvarcittal érintkezik. A telér mesterséges feltárása egy friss útbevágásban van. A felszínen korábban csak a hidrokvarcit volt látható. Mindkét telér csapásiránya ÉENy - DDK, és hossztengelyük is teljesen egybeesik, csak a Komlóska-patak völgye választja el őket. Keletkezésük feltételezhetően azonos törésvonalhoz kötődik. A vulkáni utómüködés arany tartalmú pirites (illetve csekély mértékű termésréz, azurit, malachit...) ércesedésbea is megnyilvánult. A forróvizes oldatok más ásványokat is hátrahagytak. A Bolhás andezitjében gyakoriak az opál-kalcedon betelepülések (KOCH S. 1985). A hidrokvarcit üregeiben fennőtt kristályok formájában tömegesen fordul elő a kvarc és annak színváltozata, a füstkvarc, illetve kalcedon, hialit és jáspis. A Komlóskai-medence hasznosítható nyersanyagai: bentonit, kalcit, pirit (arany), andezit, rioliltufa, kovaföld, kaolin. A kovaföld a Szelézi-patak baloldali, Véghegy - Lipkedomb közötti kis árkában lévő kövületes riolittufa sorozatban 20-30 cm-es rétegekben jelentkezik. Minősége 90% Si0

2-vel a legjobbak közé tartozik, de az 1952-53-ban táróval történt megkutatás müvelésre érdemtelennek ítélte, ezért kitermelés nem történt (FRITS J. 1956). Hegedűs J. (1949) szerint a kaolin bentonittal vegyesen fordul elő a Várszély - Frit s-f éle bentonitbányában. A községtől D-re