Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A bányászat története Komlóskán. (Havassy András)

(valószínűleg a Pusztavár aljában) „kaolin-féle" anyagot talált. Kitermeléséről nincs adat. Morfológia A Komlóskai-medence egy aszimmetrikus völgykatlan meredek Ny-i és lankás K-i lejtőkkel, tengelyében a Komlóska-patak néhány méter mély bevágásává]. A domborzat jellegét vulkánromok (harmadlagos formák) határozzák meg (SZÉKELY A. 1997), melyek az elsődleges vulkáni formák hosszú időn keresztül történő lepusztulása során keletkeztek. A medence felszínének formálásában a. folyóvízi erózió játszotta a legfontosabb szerepet, amit a lejtésviszonyok mellett a kőzetminőség befolyásolt erőteljesen. A kevésbé ellenálló kőzeteken (bontott andezit, riolittufa) rengeteg kisebb-nagyobb eróziós völgybevágódás alakult ki. A pleisztocén nedvesebb periódusaiban a nagyobb eróziós völgyek, míg a kisebb, állandó vízfolyással nem rendelkező szárazvölgyek főleg antropogén hatásra (erdőirtás) a holocénben keletkeztek. A keményebb kőzetek (hidrokvarcit) illetve kőzetváltozatok (kovásodott andezit és riolittufa) keménységük folytán környezetükből kipreparál ódnak és hosszan elnyúló kiemelkedéseket, hátakat alkotnak. A legmagasabb csúcsokon (Szkalka, Pusztavár, Papaj) található lemezes andezit formái a jégkorszakban kialakult 5-10 méter magas krioplanációs sziklatornyok, törmelékek, c s úszóblokkok. A Szkalka és a Pusztavár még a fagyváltozékonyság szempontjából szükséges, minimálisan 500 m-es magasságot sem érik el, ezért valószínű, hogy a krioplanációs formák kialakulását a völgybevágódások meredek lejtői tették lehetővé, elősegítve a fagy munkáját. Fontos szerepe van a kőzet vékony lemezes szerkezetének, mert lapjai között a jég feszítő ereje fokozottan érvényesülhet (4. kép). A mikrofonnak közül jellegzetesek az alsó piroxénandezit pépéritjének mállott gömbjei, melyek több helyen ki preparál odva a felszínre kerülnek. Legszebb feltáródása a Bolhás-hegyen található.