Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)
Tanulmányok - A magyar bányajog fejlődésének főbb állomásai. (Dr. Izsó István)
lament elé, mert ebben az időszakban a hangsúlyt nem a jogalkotásra, hanem az újjáépítésre, az állami gazdaságirányítás rendszerének kialakítására és a tervgazdálkodás keretében előírt követelmények teljesítésére, a termelés mennyiségének folyamatos növelésére fektették. 1950-től kezdődően viszont számos biztonságtechnikai szabályzat és utasítás megalkotására került sor, amelyeket 1955 után különböző bányahatósági utasítások és szabályzatok követtek. A bányászati szakigazgatási feladatokat az Iparügyi Minisztérium, majd az ebből létrehozott Bánya- és Energiaügyi Minisztérium Termelési Főosztálya, Földtani Kutatási Főosztálya és Bányarendészeti Önálló Osztálya között osztották meg. 1955-ben a minisztériumi szervezetből két, közvetlenül a Minisztertanácshoz tartozó országos főhatóság vált ki: az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség és az Országos Földtani Főigazgatóság, továbbá létrehozták az Országos Ásványvagyon Bizottságot is. A nehézipari miniszter 1949. november 23-i hatállyal megszüntette a bányakapitányságokat, és helyettük bányarendészeti kirendeltségek szervezéséről intézkedett. A rendelet alapján a minisztérium hamarosan minden bányavállalat székhelyén (Ajka, Budapest, Dorog, Miskolc, Nagykanizsa, Ózd, Pécs, Salgótarján, Tatabánya és Várpalota) bányarendészeti kirendeltségeket hozott létre, amelyek nevét 1953. december 10-i hatállyal kerületi bányaműszaki felügyelőségekre változtatták. Az átmeneti korszak végén megérett a helyzet arra, hogy megkezdhessék az első önálló magyar bányatörvény megalkotásának munkálatait. Ennek eredményeképpen az Országgyűlés 1960. december 1-én elfogadta - 1961. július 1-i hatályba lépéssel - a bányászatról szóló 1960. évi TIT. törvényt. Ezt követően került kiadásra a végrehajtásáról szóló 9/1961. (TÍI. 30.) Korm. sz. rendelet, amely teljessé tette a szabályozást. A bányatörvény sok tekintetben megtartotta, illetve átvette a bányajog több évszázados fejlődése során kialakult sajátos, nemzetközileg is elfogadott jogintézményeket (pl. bányatelek, bányakár, bányaszolgalom, tájrendezés). Önálló részben szabályozta a