Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)
Tanulmányok - A magyar bányajog fejlődésének főbb állomásai. (Dr. Izsó István)
bányászok erkölcsi és anyagi megbecsülésére vonatkozó előírásokat is. A bányatörvény kiinduló alapelve változatlanul az volt, hogy valamennyi ásványi nyersanyag kizárólagos állami tulajdont képez, melyek bányászatára szocialista gazdálkodó szervezetek (állami vállalatok és termelőszövetkezetek) szerezhettek jogot. A bányatörvény több mint két évtizeden keresztül megfelelt az elvárásoknak, de az 1980-as évek második felében megindult kodifikációs munka következtében sorra jelentek meg a gazdasági társaságokról, a vállalatok átalakulásáról, a koncesszióról stb. szóló olyan új törvények, amelyek a bányászati jog addigi szigorú értelmezését kitágították, és lehetőséget biztosítottak arra, hogy meghatározott engedélyek birtokában gazdasági társaságok is bányászati jogot szerezzenek. A bányaszabadság elvének térhódítása rést ütött a bányatörvény szigorú szabályain, és egyszersmind azok egy részét elavulttá is tette. Szükségessé vált a bányászati tevékenység végzésének vállalkozási alapokra helyezése, amely az 1960. évi TTT. törvény keretein belül már nem volt megoldható. Ez a folyamat két lépcsőben zajlott le: - az első lépcsőben az 1960. évi TTT. törvény szabályait kiegészítő, többször változó jogszabályok alapján - elsősorban a bányászati tevékenységet végző állami nagyvállalatok felbomlásával, átalakulásával és privatizációjával - egyre több gazdasági társaság szerzett bányászati jogot, - a második lépcsőben pedig az új bányatörvény megalkotásával a bányászati tevékenység végzését bárki részére lehetővé tették. A magyar bányajog fejlődésének jelenlegi, utolsó állomása a bányászatról szóló 1993. évi XLVTTT. törvény hatályba lépésével kezdődött meg. Visszatekintve e több évszázados jogfejlődésre, büszkeséggel tölt el, hogy egy olyan közösségnek lehetek a tagja, illetve hatósági ágazatának művelője, amely a magyar történelem minden korszakában alapvető módon járult hozzá az ország gazdasági erőforrásainak és jövedelmeinek biztosításához, és emellett számos eset-