Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 3. (Rudabánya, 2007)

Tanulmányok - A magyar bányajog fejlődésének főbb állomásai. (Dr. Izsó István)

ságot, és az ércbányászatot az Alsó-ausztriai Kamara alá rendelte, ami ugyan mindig szálka volt a rendek szemében, de érdemi változást e téren sohasem voltak képesek elérni. Nem szabad elfelejtenünk, hogy legjelentősebb bányavárosaink még e korban is szinte kizárólagosan német anyanyelvűek voltak, akiknek különösebb fennakadást nem okozhatott az osztrák bányahatóságok működése; a bányászat jövedelmeinek az országból való kivonását pedig megkérdőjelezhetetlenné tették a török elleni védelem finanszírozási feladatai. Ennek köszönhetően a megalkotása idején korszerű szabályozást tartalmazó bányarendtartás majd' három évszázadon keresztül volt a bányajog forrása hazánkban. Ezen a tényen az sem változtat, hogy hatályba léptetése csak úgy volt megvalósítható, ha függelékként hozzácsatolták a régi selmeci és körmöci bányajogoknak a bányarendtartás előírásaival összeegyeztethető kivonatát, az ún. felvilágosító szabályokat. A bányarendtartás teljes körű és részletes szabályozást tartalmazott a királyi bányászati felségjog, a bányászati jogok adományozása, a bányák művelésének alapvető szabályai mellett a bányaigazgatás, -felügyelet és -jogszolgáltatás, a bányagazdaság, valamint a munkajogi előírások rendszeréről, emellett részletes büntetőjogi előírásokat is magába foglalt. Az ország területének Habsburg-uralom alatt történt egyesítése a bányászati igazgatási szervezet bővülését vonta maga után, de hamarosan nyilvánvalóvá vált, hogy azt a korábbi kamarai szervezeti formában már nem célszerű fenntartani. A felső-magyarországi bányakerület önálló jogállást kapott Szomolnok székhellyel, az alsó-magyarországi bányakerület központja pedig Selmecbánya volt. Az újonnan alakult északkeleti bányavidék székhelye Nagybánya lett, míg a Temesi bánság területére szervezett bányaigazgatóság központi hivatala Oravicán kezdte meg működését. Mária Terézia 1747-es bányaigazgatási reformja alapján a kerületek élére egy-egy bányahatóságot állítottak, amelyek elkülönült feladatokat ellátó alsóbb fokú hivatalokat hoztak létre. Ezek egyike volt a jelentősebb bányavárosokra telepített alsófokú bányabírósági szervezet (Berg-Gericht, Judicium Montanum), amely 32 bányabíróságból állt. //. József 1785-ben új jogszolgáltatási rendszert lépte-