Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Tanulmányok - Európa legrégibb bányászati emléke Farkasréten. (Gábori Csánk Vera)

agancsból csak bizonyos „előre megadott" alakú szerszámokat lehet készíteni. Következésképpen a tárgyakat a. funkciójuk e használati részük, élük, hegyük stb. szerint lehet osztályozni - és a variáció kevés. A farkasréti leletek közt legnagyobb számban „banán alakú" szúrószerszámok fordulnak elő. (A jelző ásatás közben adódott. Később tudtam meg, hogy egy zoológiai osztályozás is ezt a nevet használja.) Ezek levágott szemágak vagy középágak. Hegyük a használattól erősen kopott, néha egészen a spongiosa állományig. Változata a hosszabb, többnyire kétágú szúrószerszám - ilyenkor a nyeleket az agancs szárának az alsó része képezi - és nyeséssel, vágással, reszeléssel, azaz darabolással még „kalapács", kapa/csákány „emelő-feszítő" alakítható belőlük. Az idézőjelet azért használtam, mert funkcionálisan ezek sem minden esetben „tiszta típusok", többféle módon használták őket. A szúrószerszám egyúttal lehet feszítő - a „feszítőnek" gyakran a két ágát, hegyét koptatták el -, és a „kalapács" is lehet szúrószerszám is, t. i. a fejét használták fogantyúnak, és valójában a hosszú nyél volt a szúróeszköz. A típusokat - a saját rendszerezésünk, rendszerkényszerünk szerint tovább lehet osztályozni. Létezik egy-két zoológiai szempontú osztályozás (agancs szár, szemág, jégág, középág, koronaágak és ezek összetett formái), de mivel már a legprimitívebb, csak használt, de nem megmunkált csontoknak is van tipológiájuk, érdemes lenne az agancs-szerszámok funkcionális-tipológiai rendszerezését elvégezni. Érdekesebb az agancsok további megmunkálása. Ennek első lépése az agancs szárának keresztülvágása, és az ágak lenyesése. Valamennyi példányon kitűnően látható a vágás, a reszelés helye, sőt a használattól eltört darabok kijavítása is. Az agancs kérgének rendkívüli keménységét ismerve, ez az eljárás külön kis témát érdemel. Az agancsok egy-két kivétellel nem vadászat, hanem gyűjtés útján kerültek a fejtőhöz. Vetett agancsok, amelyeknek a további vizsgálata többek közt az egyedszám megállapításához, és a „bányászok" által bejárt körzet nagyságához vezethet. Az idézőjelet azért használom, mert meggyőződésem, hogy ezek az emberek el-