Hadobás Sándor szerk.: Bányászattörténeti Közlemények 2. (Rudabánya, 2006)

Archívum - Jelentés a rudabányai vasércbányászat és a település fejlesztéséről (1953). (Közli: Hadobás Sándor)

vágathajtási teljesítmények maximálisra fokozása érdekében a megfelelő gépekkel fel legyen szerelve. E szempontból kívánatos a fúrókocsik számának növelése, rakodógépek, kis mobil kompresszorok megfelelő számú biztosítása és a porelszívás végleges megoldása. A bizottság tagjai egyébként a helyi viszonyok tekintetbe vételével a fejtési módokat megfelelőnek tartják, azzal a megszorítással, hogy a tömedékeléses fejtésmódnál a tömedékelés, és amennyiben lehetséges, az ércrakodás gépesítése [megoldható legyen?]. [Itt az eredeti szöveg nehezen értelmezhető. - A szerkesztő.] A fejtési teljesítmények növelése szempontjából szükséges fúrókocsik, ill. állványok nehezebb típusú fúrókalapácsokkal való alkalmazása és a szképer

3 szállítás nagyobb mértékű bevezetése. Az érctömzsök helyzetének tisztázása szempontjából az üzemnek feltétlenül szüksége van olyan földalatti fúróberendezésekre, amelyekkel tetszőleges irányban kb. 60 m távolságban kutatófúrásokat végezhet. Az altárószint alatt a régebbi kutatófúrásokból és feltáró vágatokból mintegy 20 m mélységig ismert, főleg pátvasérc tartalmú érctestek feküsznek, amelyek jelenleg a háborús események miatt víz alatt vannak. Ezeknek víztelenítését 1954-ben meg kell kezdeni, hogy a termelésbe időben bekapcsolhatók legyenek. A külfejtésre számításba jöhető érctestektől eltérően a bizottság megállapítja, hogy a jelenleg megkezdődő fúrási kutatásoktól függően a földalatti ércmennyiség növekedése várható. III. Szállítás A bányaüzem termelésének szállítása jelenleg teljesen az akaróra koncentrálódik. Az egyvágányú altáró elméleti szállítási kapacitása 10 km/óra üres vonat és 8.8 km/óra teli vonat vontatási sebesség mellett, 2 m

3-es csillék és 100 lóerős mozdonyok alkalmazásával, továbbá az 1700 és 2000 szelvények között mintegy 3 Szképer: önjáró ládás földgyalu.