Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1963-1964
1963. november 13., 2. rektori tanácsülés
16 kinevezendő tanárnak kardiológusnak kell lennie, tehát végeredményben megvan kötve a kezük. Nem olyan egyszerű a dolog, egyszerre két tanszéket érint, egyedül nem tud állástfoglalni és ezért kivárja megkérdezni a Kari Tanács véleményét is. Azt tartaná helyesnek, ha kiküldene a dékán egy bizottságot, amelyben a két belgyógyász professzor /Gömöri,Gerő/ is résztvenne, ott kialakítanának egy javaslatot, ezt a Kari Tanács megtárgyalná és véleményt nyilvánítana. A dékán ur arra való hivatkozással, hogy Rubányi professzor esetében nem követték ezt a gyakorlatot, úgy gondolja, hogy ebben az esetben sem kellene ezt követni és egyszerűen úgy el lehetne intézni, hogy a Rektori Tanács véleményt nyilvánít ebben az ügyben és a Karon csak bejelentik. Rubányi professzor esetében ez történt. Iia emlékeznek rá, nem volt mellette az átmeneiaLnek, nem személyi okokból^ hanem elvből nem helyesli, az állandó költözködést, ami a klinika belső rendjét zavarja.- Rubányi professzor azonban a maga részéről nagy fontosságot tulajdonított ennek, miután neki más volt a véleménye, Rektori Tanács elé hozta. A Rektori Tanács elfogadta Rubányi professzor óhaját, igy ő hozzájárult, hogy ez megtörténjen s a következő kari ülésen a dékán ezt bejelentette. Az I.Belklinika esetében többről van szó, nem Gottsegen professzor személye ellen van, de az I.Belklinikával kapcsolatban különböző elképzelések voltak részben Rusznyák professzor részéről. Mások is foglalkoznak a kérdéssel, nem látná jónak, ha a Rektori Tanács, ahol egy belgyógyász sincs jelen, mondana ebben a kérdésben véleményt és döntené el a kérdést. Ebben a- tekintetben kéri a Tanács véleményét. Zoltán: Igaz, hogy a Rektori Tanácsban nincs belgyógyász^- de Rubányi professzor esetében sebész sem volt. Elismeri a differenciát, ami a két esetben van, de fél a látszattól, hogy egyik professzorral szemben másként járnak el, mint a másikkal szemben. A Karnak is nehéz volna megmagyarázni, hiszen az elmúlt évtizedekben mindenkinél elfogadták, hogy a legidősebb professzor választ. Ami a Kardiológiai Intézetet illeti, a Minisztérium valóban ragaszkodik, hogy ott maradjon, ezt Gottsegen professzor tudomásulvette és áthelyezése esetén lemond a Kardiológiai Intézet igazgatásáról, ügy gondolja, hogy a Rektori Tanács, mint a többi esetekben hozzájárulna ehhez az áthelyezéshez, a Minisztériumhoz felterjesztenék jóváhagyás végett, jóváhagyás után elő kellene terjeszteni, hogy Írják ki az Országos Kardiológiai Intézet állását a IV. Belklinika állásával együtt. A1L
