Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962

1962. március 13., értekezlet

(o

22

Pékli: A Minisztériumnak az az elképzelése, nemcsak a kórházvezető ápolónői állás, hanem a tanszékvezetői állás vonatkozásában is, hogy kiiktatják a norma megállapitásánál, sőt 12o ágyon felüli klinikánál még egy helyettest is be kell számitani.

Csizmadia: Elvileg el kellene dönteni, hogy az uj norma szerint kialakitott tényszámoknál jelentkező felesleg és hiánynyal mi legyen a jövőben. Ahol felesleg van, ott a megürülő állásökre ne nevezzenek-e ki és adják át a norma alatt lévőknek ?

Radnót: Az egyes tanszékekkel meg kell beszélni, hogy mi a Helyzet, óriási különbségek vannak, egészen másképen jelentkezik intézetenként az ápolónői ellátás.

Rektor: Természetesen meg kell beszélni, de itt is ki kell alakitani egy tárgyalási alapot, ahonnan el lehetne indulni. Azt gondolja, lehetőleg nem elvenni állásokat, hanem az uj állásokat odaadni, ahol erre szükség van, mert az állások elvételével, valami ellátatlanul marad, aminek következtében heves ellenállásra találnak. Nem adni valahová könnyebb,mint elvenni. Ha úgy döntenek, hogy ahol felesleg van oda nem adni, a jövőben az aránytalanság lassan kiegyenlitődik.

A művese részleg valószinüleg nincs belekalkulálva az Urológiai klinikába, ezt is figyelembe kell venni.

Huj bért: Az ágyak átcsoportositása esetén o*5 lesz az a felesleg, ami a művese üzemeltetése után jelentkezik.

Példaként emliti a túlórakeret feIliásználására vonatkozóan; amikor kiadtak egy tervezetet, ott ahol a nővéri ellátottságot teljes mértékűnek vélték, ott a túlórakeretet csökkentették, Zoltán professzor jött egy kérelemmel, hogy ne csökkentsék a túlórakeretet, mert nem tudja ellátni a munkát a jelenlegi nővérgárdával, holott a norma szerint többlet jelentkezik nála. Ez a norma az optimális helyzetre vonatkozik,ezért helyes, ha odaadnak létszámot, ahol kevés van és a felesleget mutató klinikákhoz nem nyúlnának.

Radnót: A klinikákon különbözőképen vannak besorolva az egy munkakörben dolgozók, ez bérfeszültséget okoz. Kéri, hogy a jövőben az előléptetések mindig az intézet és a megfelelő szervek javaslata alapján történjenek.

Pékli: Rövidesen ki fognak adni egy bérkorrekciós keretet az intézeteknek, annak a felhasználásánál helyes lenne ezt az aránytalanságot rendezni.

Csizmadia: Javasolja, hogy az oktatói dolgozókon kivül a többi egyéb dolgozók alapbérét is bontsák le klinikákra, ha ez meglesz, helyileg jobban tudnak azzal gazdálkodni.