Budapesti Orvostudományi Egyetem - rektori tanácsülések, 1962-1963
1962. október 10., értekezlet
Az elhangzottakból is kicsendül az az elképzelés, hogy fix fogorvosképzést dolgozzanak ki, amelyiknek megvan a hármas elosztásai 1#/ alaptudományokat nyújtó szakasz 2. / gyakorlati speciális munkára előkészítő szakasz 3. / a minőségi befejező szakasz. Ez olyan, amit meg lehetne szakítani a 2. és 3. szakasz között egy bizonyos időre, amikor gyakorlatra mennek ki, «ml azért is jó, mert oda küldik őket, ahova akarják, onnan' visszajönnek bizonyos idő múlva. Ha valami elfogadható menetet megállapítanának, akkor a tanszékeket kényszeríteni kell arra, hogy a maguk munkáját ennek szolgálatába állítsák. Nem helyes, hogyha a fogorvosképzést úgy fogják fel a tanszékek, hogy a fogorvostanhallgatóknak ugyanazt nyújtsák, mint az általános orvostanhallgatóknak, ebből jó nem születhetik. Át kell dolgozni a tanszékeknek tárgyukat. Összefügg ez a kérdés azzal, hogy minden egyes tanszéken meg kell bízni egy fix oktatót, aki ezzel foglalkozik a tanszékvezető felelőssége mellett. Át kell gondolni| hogy mi az, amit a fogorvostanhallgatóknak a tárgyakból adniok kell és ezt ki kell valakinek dolgozni. Főleg az zavarja, hogy nincs ez megállapítva a rendes fog - orvosképzés keretén belül sem. Hogy ezt a rövidített fogorvosképzés keretén belül igyekezzenek megoldani, nem tartja jónak. Mi a vélemény arra vonatkozólag, ha egy ilyen tagozott programot állítanának össze ? Sugár: Megérti a rektor ur aggodalmait a fogorvosképzés egészének tematikájával szemben. A felsőoktatási reformmal kapcsolatban 2 évvel ezelőtt az Általános Orvostudományi és Fogorvostudomány! Kar kiküldött bizottságokat, amelyek a hármas tagozódásnak megfelelően kidolgozták az egyes tárgyakat, minden elméleti orvosi és fogorvosi tárgy tematikáját. Ezek ki vannak dolgozva, a fogorvosképzés keretében azonban megvalósításra csak részben kerültek. Ezekből az derült ki, hogy a fogorvosképzés egészének a tematikája nem rossz, csak azt kell eldönteni, es ez a rektor ur ala]? problémája, hogy mit akarnak, képzett orvosi tudással biró fogorvosokat, vagy olyanokat, akiknek nincs orvosi képzettségük. Ez olyan alapkérdés, amiben az egész tematika kidolgozása előtt dönteni kell. Az általános orvosi képzettségű fogorvosoknál meg kell tartani az 5 éves képzést, mert rövidebb idő alatt^i képzésben nem lehet erre időt szakítani. Ez az eddigi tapasztalat. Egy-egy évben lehet ettől eltérni, de a képzést, mint alap programom rövidebb időre venni nehéz volna. Más kérdés a fogorvos hiány akut pótlása. Az 5 éves tervet meg kell tartani, legfeljebb az általános orvosi tárgyakból valami keveset rövidíthetnek. A Fogorvostudományi Kar
