Eötvös Loránd Tudományegyetem Orvostudományi Kar / Budapesti Orvostudományi Egyetem - tanártestületi ülések, 1950-1951
1950. október 10., I. rendkívüli kari ülés - Orvosfizikai Tanszék betöltése - Tanulmányi ügyek
Ha észreveszik a hallgatók, ho^y nem egy villámvizsgáról van szó, hanem folyamatos ellenőrzésről, akkor automatikusan a kedvüket is fel lehet fokozni. dr.Incze Gyula n.y.r.tanár: A tanulás folyamatosságát kétségtelenül 'BTztostiani kell, azonban ne essünk túlzásokba. Feltétlenül van egy bizonyos százaléka az anyagnak, akikkel nem szabad foglalkozni. Számolni kell ezzel, különben olyanokat fogunk kitermelni^ akikből nem lehet hasznunk, csak ballaszt lesz rajtunk és magunk fogunk magunknak rossz orvosokat képezni, Aki az anatómiát nem tudja megtanulni,ha van tankönyv és van boncolási anyag, azt ne kényszeritsük diplomára. dr.Rusznyák István ny.r. tanár: Elvi megjegyzése van. Azt hiszi, hogy itt tévédéi van. Á professzorok és tanszékek úgy látszik könnyen veszik ezt a kérdést, hogy van egy százalék, amivel nem érdemes foglalkozni. Ha az anatómiai oktatás rossz, azért y tanszék felelős. Most amikor munkás és szegényparaszt hallgatók oktatásáról is szó van, fontos a nevelésük is. Ez nem azt jelenti, hogy rendőri kényszerrel bevágatjuk az anyagot, hanem arról van szó, hogy ezt a hallgatóságot, amelynek nincs meg a rutinja, i^Lgy neveljük, hogy érezze a felelősséget, hogy az állam lehetőséget adott neki a tanulásra. Mindenki tisztában van azzal, hogy 1-2 $ nem megfelelő van, ezektől természetesen meg kell szabadulni, de ha 25 $-ra megy fel ez a százalék az nagyon komoly dolog. Kérdés az, hogy adva van 2o-25$, aki nem tanul, mit^csinált eddig a tanszék, hogy ezeket fokozottabban oktassa és nevelje. Nem lehet ebbe csak úgy belenyugodni. dr.Kiss Ferenc ny.r. tanár: ők már foglalkoztak ezekkel a hallgatókkal a műit evoeh, loClön tanították őket, sajnos egy részük el sem jött ezekre az órákra. Rusznyák professzor súlyos szót mondott, hogy az oktatás nem jó. Minden megtörtént az érdekükben, a hulla beszerzéstől kezdve a külön oktatásig. Nemcsak a munkás paraszt hallgatókkal foglalkoztak külön, hanem a külföldiekkel is, azonban sokan nem jelentek meg 4z órákon. A szigorlaton azonban megjelentek. dr.Incze Gyula ny.r,tanár: így keletkeznek a félreértések, ügyetlen egy cél van: jó "orvosokat képezni és olyanokat nem, akikből nem lesz jó orvos. Állítja, hogy egy részéből soha nem lesz jó orvos, egyébként százalékot nem mondott. dr.Rusznyák István ny.r.tanár: Nem közömbös, hogy hány száza- TeíEFST van szó. Meg van győződve, hogy Kiss professzorék tettek erőfeszítéseket, azonban a gyakorlat megmutatta, hogy e- zek mennyit érték, úgy látszik, hogy rossz módszert alkalmaztak, meg kell nézni, hogy milyen módszert alkalmazzanak, hogy ne 25 %-ról legyen szó. dr.Zalka Ödön ny.r.tanár: A kórbonctanon nem olyan rossz a helyzet. -üAlenben Tavaly Ók is tartpttak külön oktatást,*de az esetek igen nagy részében teljes részvétlenség mellett. Ennek dacára meri állitani, hogy a munkás-paraszt hallgatók semmivel sem voltak rosszabbak, a más származású hallgatóknál. Aaonban átté-rve-az idei évre a. folyamatos tamilás-bizt Padtársára, jjzt hiszi, hogy talán célzatosság van abban, hogy a szovjet orvosi fakultások csak egy része tartozik az egyetemhez, a többi főiskola. Itt kellene megfogni a dolgot. A hallgatóságban még mindig benn ejél az egyetemi polgár szabadsága, hogy akkor tanul, amikor akar, akkor vizsgázik, amikor akar, sajnos nagy többségükben sikerül is akkor vizsgázni, amikor ő akar. Maga részéről i hajlandó az elméleti előadásokból 5 percet arra szánni, * 0.
