Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1948-1949
1949. február 14., VI. rendes ülés - Miniszteri leiratok
“kevés a személyzet. Zalka Ödön: Ezek az állások két hónapon helül rendelkezésre állanak? Haynal Imre: nem lehet nem létező állásra választ adni. Zalka Ödön Г viszont ha csak akkor választjuk meg,^ amikor az állások renc^ letileg érvényesek lesznek, akkor mikor lesz étből kinevezés? g.Kiss Pál: javasolja Zalka professzornak, hogy dijtalan személyzettel Щ se he az állásokat. Zalka Ödön: de mihői éljen meg,a szegény dijtalan? Baló József: forduljon a Kar a minisztériumhoz felterjesztéssel és jelei hogy tudomására jutott, hogy ilyen állások lesznek, s azok terhére kéri két az állásokat. Viszont gyakornoknak csak doktort lehet kinevezni, ez> Vince Egont csak dijas demonstrátorrá lehet javaslatba hozni. A Kar a javaslatot elfogadja. Zalka Ödön: a következő bejelentését kivánja a Kar elé terjeszteni: Tisztelettel bejelentem, hogy előadásaimat f.hó 21-én megkezdt Sajnálattal kell bejelentenem, hogy a külső klinikai telep boncolásait általában az intézeti folyó munkát még nem tudom elvégezni. Ennek oka r ben a felszerelés hiányossága, részben személyzeti hiány. Kérem a kar i terventióját, hogy intézetem a minimálisan szükséges személyzetet miham rabb megkaphassa és igy a munka meginduljon. Jelentem továbbá, hogy а к határozata értelmében, melyet a vallás és közoktatásügyi minisztérium e fogadott а II.sz.kórbonctani intézet a Törvényszéki orvostani intézetbe nyert elhelyezést. Incze Gyula tanár ur az elhelyezés ellen kifogással Magam, hogy a két intézet harmonikus működését megteremtsem,mindenben i keztem Incze tanár kivánságainak eleget tenni, igy jelenleg a II.sz.Kór bonctani intézet részén van Incze tanár 3 szobás és Tamáska törvényszék orvostani intlzeti adjunktus két szobás lakása. Reméltem, hogy Incze ta nár előzékenységemet viszonozni fogja. Sajnos csalódtam. Az átadandó he ségeket a törvényszéki orvostani intézet csak hosszadalmasan ismételt résre üritette ki. Pedig a mai helyzet szerint a törvényszéki intézetne csak egyetlen laboratóriumot kellett átadni. Az októberben megtartott helyszini szemle úgy döntött, hogy az átadandó helyiség bútorzata a kór bonctani intézeté. Ezzel szemben hossza huza-vona után a törvényszéki i tézet ezt a helyiséget oly módon üritette .ki, hogy minden elvihető tárg eltávolitott, csupán .a beépített szekrényben hagyta ott azt hiszem Orsó szövettani gyűjteményét. Tehát a helyiség részemre használhatatlan. Inc tanár pincéből összeszedett hulladék bútorokat állíttatott a laboratori ba. Tiltakozásomra Incze tanár kijelentette, hogy a bútorokra neki is s sége van, tette azt azután, hogy az októberi szemlénél kijelentette, ho nincs is helye a bútorok elhelyezésére. Incze tanár erre a kijelentésér ismét előzékenységet akartam mutatni és csupán a bútorok felét kértem á adni. Incze tanár ezt megígérte, ennek dacára ismét nem a laboratórium deti bútorait állíttatta be, hanem ismét régi bútorokat. Pebr. 11-én le' ben kértem Incze tanárt, hogy ezek után a laboratóriumot októberi helyz nek megfelelően állitsa vissza. Incze tanár levélben azt Ígérte, hogy "i napi kívánságomnak" megfelelően intézkedni fog. Ez a niai napig nem tört meg. Tisztelettel kérem a Kart, legyen szives saját hatáskörében intézk ni, vagy a kultuszminisztériumot intézkedésre felhívni, hogy Incze taüá: kérdéses laboratóriumot a múlt év októberi helyzetnek megfelelően bebuti rozva haladék nélkül adja át. Magam részéről kijelentem, hogy ha Incze tfl nár f.há 23-án estig a szekrényeket nem üriti ki, akkor úgy fogom tekin ni, hogy a törvényszéki orvostani intézetnek nincs szüksége az ottani a; ra és azt a II.sz.kórbonctani intézet céljaira fogom felhasználni. Kérei jelentésemnek teljes szövegét jegyzőkönyvbe venni. Incze Gyula: nem három szobás lakásban lakott az intézetben, hanem a tai ri rész egy könyvtárból, e^y irodából és egy kis szobából áll, ahól 6 lj 6 nem tud olyan megállapodásról, hogy bútorokkal együtt kellett volna á' adni a helyiséget. Az tény, hogy a helyiséget kiürítették, majd a butor« kát vissza vitték, igaz, hogy először nem azokat amik eredetileg ott vo.' tak. Zalka professzor ur kívánságára részben vissza adta azokat a butor« kát, amelyek eredetileg ott voltak. Az eltérés az, hogy az üveglapok ner lettek vissza rakva. Ha a professzor ur kivánja, természetesen kénytelen lesz viasszá adni. Viszont a gyűjteményeket eltávolítani nem olyan egys: dolog. •" 2. —
