Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Kar - tanártestületi ülések, 1946-1947
1946. november 12., III. rendes ülés - Dr. Fejes Lajos rendkívüli tanári címmel való kitüntetése
3 A felszabadulás óta szinte minden előadást magam tartottam.Lényegesen többet mint azelőtt. A gyakorlati démontráclókat szintén hiánytalanul tartottuk, mert amíg lehetett a szükséges vegyszereket több évre előre beszereztük. Jól tudom, hogy őzzel nem csináltunk valami különöset, vagy mást, vEgy többet mint a Karnak bármelyik másik tagja.Csak atért mondtam ezeket el, hogy megnyugtassam a Kart, hogy ami tőlünk telt azt igyekeztünk kötelességünk hiánytalan teljesítése végett magtenni. Felmerült az a kérdés is, hogy nem hálátlanság, vagy pláne hütlen- aáff-e ott hagyni a kart, amikor nehéz viszonyok közepette nagy feladatokat kell megoldani ? Holott a kar igaz emberi együttérzéssel ,baráti segitő- készséggel 11 éven át munkámban mindig támogatott. Ka. már csak 4 olyan tagja van a karnak, akik bizalmából fiatalon abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy az élettani tanszékre meghívtak. Nemcsak a személyek, hanem a szellem is sokban uj . Ennek' ellenére a régi kartól épen olyan sok megértést és támogatást kaptam mint amfilyen megtisztelő bizalommal és barátsággal V fordult felém az uj kar. Az a körülmény, hogy mindkét kar kitüntetett jóindulatával és bizalmával- annak ellenére, hogy voltak helyzetek, amelyekben szemben állottam mindkét kar többségével- azt mutatja, hogy sokminden meg- vàlfcçzhatik, de változatlan marad az ami a karban szelleme lényege; az em- r béri szolidaritásnak, a kultúrának, minden nehézség közepette való szolgálni akarása. Az ellentéteket is csupán az okozta, hogy másként láttuk az utakat és az eszközöket, de a cél mindig nemes és emelkedett volt. Azt is jól tudom, hogy van a karnak nem így tagja, akiknak távozáson őszinte és mély fájdalmat okoz és akik lépésemet helytelennek tartják. Mondanom sem kell, hogy nekem is, mert a Kar minden egyes küszködő ,munkás tagja iránt őszintén átérzett szeretettel és tisztelettel viseltetek, szívben érzett nagy fájdalmat okoz ez a válás. Mindezek ellenére úgy érzem, nem követek el sem .hálátlanságot, sem hűtlenséget. Ц éve nem szünök meg ismételt*, hogy az orvosi karnak uj; a kor szintjén álló élettani gyakorlati kiképzésre van szüksége. Ez a magyar orvosképzés egyik legfontosabb szükséglete. Azt hiszem Mansfeld professzor ur aagy itthoni és külföldi tekintélyével sok évtizedes bőséges tapasztalatával Z2.0
