Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)

1943.02.09., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 30. Dr. Horányi Béla rk.tanári címmel való kitüntetése

40 Szerző schizophreniaszerii képeket mutató paralysis progres­siva esetek idegrendszerének részletes szövettani vizsgálata alapján megállapítja,hogy a paralysis progressiva schizophren formájának nem felel meg valami speciális nagyagykérgi kiterje­dési forma.A subcorticalis dúcok minden esetében épeknek mutat­koztak, ezért arra lehetne gondolni,hogy a subcorticalis dúcok anatómiai épsége egyik feltétele a schizophren tünetek kelet­kezésének paralysis progressivában.Eseteiben a paralytikus el­változások általában a nagyagyi kéregben enyhék voltak, amiből szerző arra következtet, hogy a schizophrenszerü tünetek létre­jöttéhez a nagyagyi kéreg bizonyosfoku épségére van szükség,na­gyóbbfokú diffus cytotectonicus zavarok esetén a typusos paraly­sis progressiva képe jelentkezik.Végül megállapítja szerző esetei alapján, hogy szabályszerű összefüggés a temporalis regio kór­szövettani elváltozásainak súlyossága és az acustikus hallucina­­tiok jelentkezése között nem állapithatók meg. 4./ Pontin-tvpusu Heine -Medin eset. Orvosi Hetilap.1934. Dr. Kiss Pállal közös dolgozat. Szerzők a ritkább jelenségek közé tartozó, főképpen a ponsban localizált Heine -Medin esetet ismertetnek.A betegség 11-ik napján elhalt gyermeknél a motoros trigeminus-magban a szemmozgató magvakban,továbbá a nagyagykéreg mezői közül csakis az area gyganto-pyramidalis centrálisban voltak idegsejtkiesé­­sek, lymphocitas és plasmasejtek,infiltratiok találhatók. Az elváltozások szépen demonstrálják a poliomyelitis virusának electiv affinitását a motoros idegsejtekkel szemben.Szerzők utalnak arra^hogy a betegség 3-ik napján,amikor pedig a klini­kai idegrendszeri tünetek már igen súlyosak voltak,a liquor még alig mutatott elváltozásokat. 5. /über die Tíirkung der experimentellen Hyperthermie auf das normale Hervengev/eber .Archiv f. Psychiatr.Bd. 104.1935. Nyulakon Végzett kísérletekkel mindenekelőtt azt vizs­gálta szerző, hogy milyen hatása van a különböző tartamú és nagyságú láznak az idegrendszer egyes szövetelemeinek alaki sajátosságaira.ügy találta,hogy a magasabb hőmérséklet az ideg­­rendszerben vasoparalysist, erithro-és leukostasist, vérzése­ket, az idegsejteken acut duzzadást idéz elő,a 'gliasejtek is enyhe degenerativ jelenségeket mutatnak.További kisérletsoro­­zatban szerző úgy találta, hogy a magasabb testhőmérséklet ha­tása alatt elhalt szövetnek sejtekben történő felvétele és intracellularis scharlachpositiv anyagokká való átalakitása. Végül megállapítja szerző, hogy a láz nem növeli az erek átjár­hatóságát a sauanyu semicolloidalis festékkel szemben. 6. / A kísérletes lázkeltés hatása az én idegszövetre. Magyar Orvosi Archivom.1935.Előbbi tanulmány magyarnyelvű közlése W

Next

/
Thumbnails
Contents