Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-SEKL 1.a 71.)
1943.02.09., 6. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - 30. Dr. Horányi Béla rk.tanári címmel való kitüntetése
41 7./ Zur Histopathologie der menschlichen Poliomyelitis acuta anterior.Dtschr.3Fervenheilk.Bd.137.1935. 38 eset idegrendszerének pontos kórszövettani feldolgozását tartalmazza a tanulmány.Legfontosabb megállapításai,hogy a pathologiai történésben a legfontosabb momentum az- idegsejtek elváltozása,mely primaernek tekinthető.Egy hónappal a folyamat megindulása után is acut idegsej.telváltozások voltak találhatók, mely el© t szerző a sejtprotoplazma colloidchemiai elváltozásaira vezet vissza.A szövetinfiltratum nagy része mikroglia elemekből áll. A folyamat primaer elektivitást mutat az idegrendszer motoros sejtjeivel szemben. A nagyagykéregben kizárólag az area gygantopyramidalis van megtámadva. A kiterjedési viszonyokat vasalis nton létrejöttéknek vagy a liquorfactorral nem magyarázhatjuk, azok létrejöttében valami principiális systemelektivitásnak is érvényesülni keli. 8./ Adatok a Heine-Medin betegség kórszövettanához. Magyar Pathologusok Társasága,1234. Előbbi tanulmány eredményeinek összefoglalása. 9./ Eeurohistologische Untersuchungen bei experimentellen Hyperthyreoidismus. Beitr.path.Anat.3d*98.1936. Szeiző.hosszabb időn át a Thyroxinnal etetett állatok idegrendszerét vizsgálta. Az idegrendszer i^esodermalis elemei kórosat nem mutattak. Mig a nyúl idegrendszere nagyon érzékeny addig a tengeri malac csaknem immunis Thyroxinnal szemben. A legsúlyosabb elváltozásokat a gerincvelői oídalszerv és intermedier zóna vegetativ idegsejtjei mutatták, de megbetegedtek a hypothalamicus magvak, a stiiatum,a pallidum ,a nyultvelő néhány sejtcsoportja is,még legkevésbbé a nagyagykéreg szenvedett. Az elváltozások súlyossága sem a nyújtott Thyroxin összmennyiségével ,sem a mérgezés időtartamával, nem állott egyenes aránybam. A leirt idegkórszövettani elváltozásokat szerző direct toxicus hatásra vezeti vissza. 10. / Idegrendszeri elváltozások kísérleti hvperthireosisban. Magyar Pathologusok Társasága.1936.Előbbi tanulmány magyarnyelvű közlése. 11. / Zur Hosologie der mv o toni sehe n Dystrophie. Dts.chr. f .Hervenhe'ilk.Bd. 140.1936.Prof.Somogyival közös dolgozat. Hazánkban az első myotoniás dystrophiás esetet ismertetik. Gondos családkutatás sem tudott a rokonságban sem kifejlődött hasonló'kórképet, sem abortiv formát -kimutatni.Az elektromos . myotonias reactio csaknem a test valamennyi izmában feltalálható volt.A cronaximetirias vizsgálatok a normálisnál magasabb értékeket adtak.Alapanyagcsere, vércukor, calciumtükör és e^yéb vegetativ és belső secretios vizsgálatok nem adtak a normálistél eltérő eredményeket. Szerzők vizsgálataik alapján nem látják igazolva a myotoniás dystrop&iának pathogenesisét,valószínűnek
