Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1940-1941 (HU-SEKL 1.a 68.)

1941.03.11., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - e/ Dr. Atzél Elemér "Az orvosi és gyógyszerészi gyakorlattal összefüggő jogi ismeretek" tárgykörből - f/ Dr. nemes Lippay-Almássy Artúr a "Hadisebészet" tárgykörből

V

\

—

2 -tüzesvas, aminek mai korszerű kivitele a hosszú hullámú diathermiás, valamint a rövidhullámú lámpás készülék tűjével történő égetés. Ismertetve a műtéti technikát, a diathermiás mütevésnek előnyeiként megállapítja, hogy a műtéti terület feltárásánál mindenkor könnyen áttekinthető, száraz sebfelületet ad, amely vérzékeny szervekben, sőt vérzékeny emberekben is alig jár műtéti vérzéssel, Az operálható rosszindulatú daganatok mütevésénél a vér és nyirokutak elzárásával a daganatsejtek szétsajtolását megakadályozza, inoperabilis daganatok mütevésének határat messze kitolja., A műtéttel kapcsolatos shock feltűnően kisfoku. Az eljárás egyébként nagy gyakorlatot és tapasztalatot igényel»...Osztályán 120 esetben operált diathermiás utón. Eredményeivel meg van elégedve ,

5,/ Die Bedeutung der Ileocoecalfalte bei der Appendicitis, /Zbl,f„Ohir

1934./

A féregnyulvány megtalálását lényegesen megkönnyitit az ileocecalis zsirredő megpillantása, A redőben sima izomrostok futnak, ameiyeJcnek összehúzódására a redő gömb alakot vesz fel,

6./ Appendicitis 1000 műtét tükrében, / Honvédorvos, 1934,/

18 év, alatt végzett 8000 műtété közül 1000, tehát 12.5 . esett

vakbólkii’rtásra. Ezek közül 8 végződött halállal, összesen csak 9 esetben végzett tályognyitás.t, a többiben a feregnyulvanyt eltävolitot-ta-, Tapsztalatai alapján vázolja a heveny vakbélgyulladás kórismezésének nehézségeit; egyébként roham alatt lehetőleg az első 48 órában operál, ezen túl hozzákerült betegeket lehetőleg kifekteti s a roham lezajlása után operálja. A gyűl ladás súlyosságának fokmérője: a fehervérsejtszám nem.megbízható jel. A műtéti javallat felállításánál tekintettel van a betegség lelki beállítottságára is s a műtétet ez utóbbinak s a test szöveteinek legmesszebbmenő kímélésével hajtja végre. Ismerteti a műtéthez való előkészítés, valamint a'műtét után fellépő szövődményeknek lehetőségeit.

7. / A féregnyulványlobról 1000 műtét tanúsága kapcsán. /Orvosképzés, 1935./

. Az előbbi dolgozat tanúságainak rövid összefoglalása, részben kiegészítése. . , ’

8. / A katonaorvos sebészi működésének kihatásai az alkalmasság fokára béliében és háborúban. /Honvédorvos, 1936./

.,A katonaorvos ténykedésének jelentékeny része bekében is sebészi vonatkozású. Végeredményben minden katonaorvos köteles alkalomadtán sebészi működést kifejteni, E működés hatásfokának jelentősége szerint megkülönböztetjük a sebész szakorvosi kiképzésben nem részesült csapatorvost, az ad - minisztrativ helyenlévő vezetőorvost és a szakmabeli sebészt. Már a had - képesség első megállapításánál, a toborzásnál is érvényesülnek sebészi meglátások, Má§ik fontos területe a kátonai szolgálat alatt keletkezett és gyógyult, időleges pótdijat, illetve rokkantellátást igénylő törödöttségek javítása. Háborúban a csapatnál beosztott katonaorvosokra különösen súlyos feladat a sebesültek első ellátása, amelytől a sebesültek későbbi sorsa függ. A katonaorvos legintenzivebb sebészi működésének helyei a tábori egészségügyi intézetek. Példákat hoz fel a sebészi kórismézés tévedéseinek megvilágítására, valamint a szaksebészi gyógyításból folyó károsodások ismertetésére. A katonaorvos kátonabajtárs, akinek a foglalkozása orvos.

9./ Az I.sz. honvedkórhaz sebészi osztályának 10 éves baleseti forgalma.