Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1940-1941 (HU-SEKL 1.a 68.)
1941.03.11., 7. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - e/ Dr. Atzél Elemér "Az orvosi és gyógyszerészi gyakorlattal összefüggő jogi ismeretek" tárgykörből - f/ Dr. nemes Lippay-Almássy Artúr a "Hadisebészet" tárgykörből
b 3 -A katonai szolgálat sajátos lényege oekeben csal: ritkán okoz elkerülhetetlen sérülést* leginkább a kiképzés első hónapjaiban, E sérülések túlnyomó részét könnyű sérülések teszik. Súlyosabbak a katonai kórházak bejáró betegeinek kb, 1/2—át képezik, 10 év alatt a sebészeti osztályon 45.000 beteg fordult meg évi átlagban akként, hogy a bentfekvok közül 187, a bejárók közül 700 volt sérült. Felsorolja táblázatban az osztályra felvett 1870 sérült sérülésének minőségeit. Ismerteti az 1434 tőrés locplis®tioját, vázolja a töréseknek az osztályán divatos módjait. 10,/ Katonai sportbalesetek sebészi jelentősége. / Magyar Katonai Szem/Honvédorvos .1936 ,/ le, 1937,/ A sport lényegének és a sportolók szabatosabb meghatározása után ismerteti osztályának 10 éves betegforgalmából a különböző sportsérüléseket, amelyeket táblázatban állit össbe. Különösen nagy számban fordultak elő lovas balesetek, amelyeknek összszáma 635-öt tesz ki, amivel szemben az egyéb sportbalesetek csszszáma csak 228 volt, A lovas balesetek közül 55,2 % lett teljesen gyógyult, mig egyéb sportserüléseknel a gyógyulás 58.8 /-os volt. Tartós munkaképességcsökkenés az esetek 21 /-ában volt kimutatható. Leggyakrabban sérült a felső végtag, kevésbbé az alsó végtag és a fej. 11,/ A diathermiás mütevés javallatai és eredményei. / Honvédorvos,1937/ 1930, óta foglalkozik a diethermiás mütevéssel, eleinte csupán rosszindulatú daganatok kiirtásánál, illetve kisebbítésénél, később egyéb beavatkozásoknál is, 6 év alatt 181 nagyobb diathermiás műtétet végzett, a— melyek alapján kialakult saját felfogása. Azt tartja, hogy a diathermiás mütevés egy lépéssel előbbrevitte a sebészetet, bár kétségtelen, hogy technikája sok és kitárté gyakorlatot igényéi. 12./ A harmadik 'Nemzetközi Orvostovábbképző Kongresszus Berlinben. / Honvédorvos, 1938.// vitéz Ratky István dr.-al együtt/ Az emlitett kongresszus tanácskozásainak összefoglalása, 13, / Zehn Jahre Erfahrung mit der Fränkischen Handdesinfektion, /Zbl. f.Chir,1938./ Az utolsó 10 év alatt felmerült kézdesinfectios eljárások felsorolása után ismerteti a Frank-féle eljárással elért eredményeit, Az eljárással 15000 műtétet hajtott végre, amelyeknél az eredménnyel teljesen meg volt elégedve, 14, / Mentés megszervezése vasúti szerencsétlenségek alkalmával. /Magyar Katonai Szemle, 1938./ Tömegszerencsétlensógeknél az orvos első feladata a tájékozódás után a mentés megszervezése s csak harmadsorban jöhet az elsősegélynyújtás. 19180 október végén érte Innichenben felállított katonai kórház hazaszállítása közben vasúti szerencsétlenség, amelyhez egy második járult a békeidőben,, Az itt tapasztaltakat foglalja össze értekezésében. Végkövetkeztetése az, hogy tömegszerencsétlenségekben az orvosnak, mint elsőnek kell a vezetést magához ragadnia s első tájékozódása után a mentést megszerveznie. A tömeges sebesültek ellátásához segélykent az egészségügyi anyag- és segédszemélyzet szükséges. 15,/ Mit tárhatunk a psychotechnikai vizsgálatoktól a honvédségnél ?
