Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1939-1940 (HU-SEKL 1.a 67.)

1940.06.11. rendes 10. - 48. VIII. Dr. Horváth Boldizsár Rendkívüli tanári címmel való kitüntetése

.'ékügyi Világkongresszust,amelynek tudományos munkásságát sajtó alá rendezte. Ugyanazon év őszén pedig a stockholmi Rheuma elleni Liga felkért előadója. Előadásának cime: " Die mechanischen Prinzipien ier orthopaedischen Hilfeleitung hei Rheumaekrankungen". Majd a Tü­­iőbeteggondozó Intézet orvosainak egyesületében Balatonkenesén "Az extrapulmonalis gümőkór jelentőségéről" végül a Rheuma Egyesület niskolci nagygyűlésén ” A rheumás megbetegedések kezelésének ortho— paediai irányelvei” címmel tartott előadást. 1938. februárban a varsói egyetem meghívására németnyelvű előadást tartott: ” Az ortho— paedia helyzete és haladása Magyarországon" címmel. Április elején az oxfordi Nemzetközi Rheuma Kongresszuson ” The juvenil rheumatis­mus" testegyenész referense. Ugyanazon évben a frankfurti Nemzet­közi Gyermekvédelmi Nagygyűlésen mint magyarországi referens ” La protection de 1*enfant estropié assuréé par le depistage et le traltement immódiat” c. tárgykörből. Ugyanazon év nyarának ele­jén a sportorvos Kongresszuson beszélt a ” hibás statika jelen — tősége a sportolásban” elmen. Ősszel pedig a Rheuma Egyesület ü­­lésén ” A kontraktura kezelés" klinikai részének referense. 1939. januárban a balatonkenesei Orvosi Gyűlésen " Az extrapulmonalis gümőkór elterjedése és megelőzése", tavasszal pedig a Közkórházi Orvos Társulat vitaülésén " A klimakterium panaszainak orthopae­­diai vonatkozásai" címmel tartott előadást. Az őszi Sportorvosi Kongresszuson pedig ” A testileg fogyatékosok sportolásáról” szá­molt be. 1940—ben a balatonkenesei güraős nagygyűlésen mint fel­kért referens ismertette ” A tüdőgondozó intézetek teendőit az tbc.. extrapulmonalis terén." 10 év óta megbízott tanár a Testnevelé­si Főiskolán" Sportmassage és sportsérülések" tárgykörből. Előadásainak egyrésze nyomtatásban is megjelent. Dol­gozatai időbeli sorrendben a következők: 1./ A végtagcsontok törései. Magyar Sebésztársaság Munkálatai 1933./ 3 szempontból foglalja össze a testegyenészeti irányelveket: a törések okozta elferdülések és későbbi mozgás­korlátozások veszélye és ezek megelőzése; az előállott mozgás - korlátozások leküzdése; a rosszul gyógyult törések alaki és mű­ködési hibáinak gyógyítása. Hangsúlyozza a sebészi és testegye­nészeti kezelési módok elválaszthatatlanságát. A rosszul gyó —

Next

/
Thumbnails
Contents