Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)
1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye
5 yf'IS corticalis typusu beszédzavarokra; a mutismus, a bőszédinditék'hiánya és a beszédk’éhyszer a^sucorticalis indíték-központ laesiéjinak / mükodés-kiesés,-csökkenés, vagy -fokozódás / • a^következményeként tekinthető; a beszédben megrekedések vagy beszédzárlatok egy része rövid ideig tartó stupornak felel meg, másik része az inditekahiány • állapotára jellegzetes viszonylagos indité-kelégtelenség következménye^ harmadik csoportja pedig a praefrontalis régióban ,lovo fajlagos beszel indíték-központ iiine'rvntiós zavara által van feltételezve / Hedelück/ az aphasiákra emlékeztető, tisztán reproductiv jellegű és Kleist^és A Schneider általrkérgi gócíünetnck tekintett beszédzavarok fellépése a remissiós kilátásokat súlyosan rontja; az egyszerű ó.s crescendo ,szót£g -szó és complexum-iteratiokát valószínűen a kétoldali caudatum és a baloldali praefrontalis kéreg, eggyütt es laesiója. vált ja ki; a tempo,... rhythmus és beszédmelodia zavarai.mindig súlyos mimikái zavarokkal / különösen az arc máéodik skálájában / iárnak együtt, közös gócuk- a• striatumban^keresendő,- Cikkében ismerteti a vonatkozó katatonia, encephalitis és ggypathologiai irodalmat0 y , 11/ Das Vorkommen von schizophrenen Bilder bei der progressivenv Paralyse und deren Bedeutung. . Zeitschr,f.doges.Neurol.ue Psychiatri • 1933.146.sz.22 oldal. . : Közös' dolgozat-Somogyi I. dr.-ral. ... - . A dolgozat a paralysis progressiva schizophren alakjaival foglalkozva azt teszi’vizsgálat' tárgyává, hogy egyrészt a betegek praemorbid egyéniségében tál álhatók-e olyan tényezők, amelyek a kórlefolyás kapcsán fellépő schizophren kép_magyarázatéul sz olg ál hatnak és másrészt, hogy megállapithato-e valamilyen pathqgenetikai kapcsolat a paralysis*progressiva és- a fellépő schizophren kép között. A schizqo hren tünetcsoport ^és a paralysis' progressiva együttes előfordulásának különböző lehetőségeit 4 esőt közlése által szemlélteti. Kz.uk a lehetőségek 2 főcsoportba oszthatók- be, úgymint; 1/ A schizophrenia és a p.p* összetalálkozik., -amikor a 2 /betegség között pathogenutikai Összefüggés nincs és 2/ a p.p, kiváltja a schizophren^tünetcsoportot vagy az endogen schizophren!at. A kórképkiváltás esetében 3 alcsoport ' különböztethető magma/ A p.p.-s organikus processus a praemorbid schizoid psycho pat ni ás sz.emélyiségbol hallucinatorikus-paranoid reac- ; tiot vált ki- b/ előzetes schizophren Schub után visszamaradó postpre- - ' cessualis állapotban a^uzdődő, még defectust nem okozó p.p. typusos schizophren reactiét vált .ki és c/ schizoid, egyénen a kezdődő ptp. tiszta hallucinatorikus-kátatbn schizophroni it vált ki. 12/ A paralysis' progressiva■schizophren alakjai, Orvosi Hetilap 1933*46.sz.ll oldal. Klőző dolgozat rövid-magyarnyelvű közlése. 13/ Beiträge zu der-periodischen Schizophrenie und den schizophrenen Dämmerzuständen. 'Zeitschr.f.Psychiatr.1934.102.sz032 oldal* • , A közlemény úgy 41,év éta észlelt időszakos schizophren eset részletes psychiatnai és psychologiai elemzése, A betegen ész- • lelt hosszabb-rövidebb időtartamú és teljes remissióktól felváltott psychotikus állapotok száma 41 év alatt 176 vált, minélfogva az eset egyedül áll az irodalomban. Az esetet a schizophrenia megszokott' kórlefolyásától az időszakos lefolyás a zavart állapotok egy részének kiváltásiban szereplő lelki okok és az utóbbiakkal kapcsolatos és yágyteljesüléseket felmutató oneiroid állapotok jolontkez-ése különbözteti-meg. Az ölso "betegsogi szakok képe heveny zavartságra emlékeztetett. Jellemző tüneteik voltak; tömeges elsődleges vonatkoztatás, tömeges erzékcsalódás, nagyfokú psychomotoros izgalom és ködös öntudat*
