Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

too 1902, óta a beteg zavart állapotai typusosan Önrészből állottak: bú­­vezető vasovegetativ szak, psychomotoros szak és kötött-autistikusr szak. utóbbinak főiollemzőio egy katathymrtéveszmevil.ákibontakozása vágytelfésülésekkel; összefüggő oneiroid élmény-sorozattal és a kör­nyezet -íllusioiistikús megváltoztatásával. Az első^szakaszok alatt do­mináló elumi organikus izgalmi tünetek, raptusok és katalepsiás jelen­ségek ^ az .évek folyamán; fokozatosan, a kórkép jellegzetesen h Imas ta- ^ golts ágúvá. vált. az oneiroid állapotképp a psychotikus / állapotok elő­terébe nyomultak s ezeknek bizonyos kiváltó lelki traumákkal való oki os tartalmi, összefüggése kétségtelenül megái lap it ható volt. Reiaissiós állapotábanra betegén enyhe maradványtünetek voltak kimutathatók. Az eset magyar ázatát - az epilepsiás és" cykloid ötvözöttség kizárása után -szerző abban látja, hogy a botegon 1892.-ben támadó activ seht zophren körfolyamat fokozatosan inactivvá vált, majd lezai1 isa után enyhe defectus.es 'állapotot hagyott hátra. Utóbbit a beteg"az ör:sze­mély is ég ‘nareistikus felemelésével egyéniitatte ki. Olyan lelkitrau­mák., amelyek ezen narcistikus compensatio összetevőit érintik, a com­­pensati'ós mechanismus felboritásával reactiv schizophren kép megjele­néséhez vezetnek, amelybe tünctileg katathyrn ködös, állapotok kapcso­lódnak be autistikus vágyteljesülésekkel. Az a magyarázat egyúttal’ azt t is m.egv il: ági tja, ^ hogy a betegen miért nem fejlődött ki jellegzetes schizophren elbutul ás a zavart-.állapotok nagy számának és á rendkívül hosszú kórlefolyásnak ellenére. Szerző eseteben az ormozgáté közoönt­­ban látja^azt•az átkapcsolási területet, amely erősebb indulati beha­tásra 'a kóros mechanismusokat működésbe helyezi. 14/ Psychogen mechanismusok szerepe’ az időszakos schizophrenia kiváltásában. Orvosi Hetilap.1954.44,.sz,8 oldal. Fenti dolgozat rövid magyarnyelvű összefoglalása, 15/ Zur Bedeutung des interparietalen Syndroms bei der Schi­zophrenie, Archiv ,• foPsychiatr.u.Nervenkrankh. 1-9 84.102’«sz. 15 o 1 dal,’ Szerző közleményében a schizophren!át a psychologiaig.alap­­tünetek helyett neuro-psychiatriái irányból törekszik megkozeliteni^ illetve azt tűzi ki célj.ául, hogy aserdülő se s elmezavart a klinikai, kópb'ől- k i anal y sál hat ó jellegzetes kórg.i és subcorticalis' finom góc­­tünetek pontos elhatárol -ása által organikus elsődlegestünetekre-le­hessen visszavezetni. A.néuro-psychiatriai kutatási irány eddigi e­­redményóinok rövid összefoglalása után‘4 eset■kórrajz at közli- amelydc a modern kórszövettani kutatás eredményeivel, összhangban amellett szolnak, hogy. a lobulus pariet, inf-, a schizophren kór folyamatban' gyak­ran intensiven reszt vo-sz, • Eseteiben a testvazlat zavarai és mutat-..- -v morphopsiako vagyis az uj, interparietalis tünetogjhitt’os direkt, vagy indirekt. az~az másodlagosan feldolgozott formában kétségtele­nül" feltalálhatok voltak, kindözekben az esetekben a gondolkoz ási complexuraok a. fogalmak és képzetek reprodukálásának egy sajátságos elemi zavara is meg ál lap it hat 6 volt. ami alakilag a jellemző schizop*­­hren gondolkozási 'zavarokban jutott kifejozésrec Jármok az elemi, más ^ jelenségre visszamem^vezethető reproductios zavarnak a'lényege"a fo­galmat alkotó.érzékelési,, affectiv és Ítélatelemeknek a dieeociílo­­aása. A fogalmak nem a megszokott harmonikus teljességükben^eleve­nednék. fel, hanem az itéleűelemok.. 'különösen az egyénieilőd’és folya­mán ^ósőn ^szerzett ité 1 ote 1 em'ek 1 bhasadnak a fogalom ősibb érzékelé­si es elsődleges érzelmi magviról, Gyakran a fogalmak érzelmi része is változást szenved, de előfordul az is, hogy á különböző érzéke­lési elemek is .széthullanak és,csak hiányosan idéződnek fel.'Szerző az eddigi, agypathologiai eredmények figyelembevétele , mellett felveszi, hogy,az also" rali lebeny feladatába tapintásig mozgásérzési. hallási, és lápisi emléknyomok összekapcsolása, coordinálása" és a^legkülönbö­zőbb Ítéletelemekkel való ellátása, vagyis a fogalomképzosi és gon­dolkozási tevékenység is. A fogalmak dissociáloaása specifikus schi-

Next

/
Thumbnails
Contents