Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

- 4 -egyes endogen kórformákhoz tartozó egyének vércsoportétólzl a. a az illető ^érképre^nem jellemző, vagyis nincs olyan vércsoport, amelyhez való tartózóság valamely endogen elmebaj szóméra hajlamossagot jelentene; a lueses elme- és idegbajnál a vérc-soport el oszlás szintén a normális arányoknak felel meg; a psychopath!ás terheltség és a vércsoportok átöröklése között összefüggés nem mutatható ki.'

7/ Vércsoportvizsgálatok elmebetegeken. Orvosi -Hetilap,1932«

13.sz.13 oldal.

" Előbbi dolgozat magyarnyelvű közlése.

8/ Zur Frage Zusammenhanges zwischen 'Blutgruppenkonstellation

— — — — 4* — — — — — — a i. — — **---------------------- -- -- -- -- M w ^ T — — — —

und Malariabehandlung. Archiv,f.Psychiatr.u»Nervenkrankh. 1933.100.

sz. 5 oldal. ' •

Közös dolgozat Somogyi I« dr.-ral.

Szerzők megállapitotiák- 10.0 .maláriával kezelt paralysis esetben az oltott,egyén vércsoportját. a malaria-kezelés előtt' és után, továbbá a vert :adó- egyén vércsoportját és vizsgálat tárgyává tették a vercsppörtcenstellatio jés az -oltási malaria egym áshoz való.viszonyát. Eredményeik a"következők : fA. különböző vércsoportokhoz tartóz óság. a malaria' infectio- lefolyását^nem befolyásolja/ a. csonortazonosságnak yagy-különbözőségnek- az oltási malaria szempontiából önálló jelöntő-' sége nincs; a negativ vagy^positiv agglutinatiptól meghatározott vércsoportconstellatio az oltási malaria 'incubátiós idejere kifejezett hajassal van, amennyiben .előbbi esetben az incubat ids. -idő .átlag ,93 ói*aval rövidebb mint -utóbbiban; a vórcsopqrtconstellatio és. a aúztypus, valamint a lázrohamok lezajlása, továbbá az esetleg, bekövetkezett spontan' leláztalanodások aránys-záma kö'.zött összefüggés, nem volt megállapítható, .ám.,'.

9/ ■" Vére söpörte onsto Hat io és malariakczelós. Orvosi. Hetilap..

1933.31. sz.6 oldal, . .■ • . •

Fenti dolgozat magyarnyelvű közlésé.,

10/ Über den subkortikalen Anteil der .schizophrenen Sprachstörungen« 'Monatschr ,'f .Psychiatr «u. Neurol. 1935c LXXkVI,29 oldal0

Á schizophrenias tünetek egy része neurológiai módszerekkel megközelíthető és localisatiós.kotétkeztetésekre alkalmasí ezek a tünetek mintegy összekötő kapcsot -képeznek a neurológia és a psychi-* atria^között, Ide tartoznak a katatoniás mozgási és beszédzavarok is, Szorzó célja annak a kimutatása, hogy a schizophreniások beszédzavarában vannak-e olyan tünetek,: amelyek organikusoknak tekinthetők és localisatiós következtetések'levonására alapot szolgáltatnak, A schizophren i ás beszédzavarokat 3 csoportba osztja, ezek:•1/másodlagos beszédzavarok, amelyek a"'gondolkozás! zavafok következményeiként tekintendők’ 2/ corticalis typusu, az aphasiákra emlékeztető és.3/ tisztán alaki beszédzavarok. ^Szerző' tanulmányában a 3.,-ik csoportba sorozott, tisztán .alaki beszédzavarokkal foglalkozik, amelyek a schizophrenia 'korábbi irodalmában egyáltalában nem voltak,feldolgozva. Ezek azavarok elsősorban a beszed tempójára, hangsúlyára és rhytmusára irányulnak, 6 schiophroniás oset korraizinak közlése és a" kórlefolyás alatt mutatkozó beszédzavarok beható analysisc után külön fejezetekben foglalkozik a mutismussál, ,a boszédinditék hiányával, a heszédkényszerrel / Rededrang /, a bőszedből i'negre!: a Ruszéd

itoratios tüneteivel, továbbá a tempo, rhythmus és a busz ohmul ódia zavaraival. Eredményei a következők; Az elsődleges schizophren beszédzavarok 2 csoportra' oszthatók, úgymint a/ a corticalis os b/ a sub-