Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

1046/1938.-39.

Dr. Hints Elek a Stefánia szülészeti kórház igazgatófőorvosa, pestmegyei kerületi szülészfőorvos, az Országos Közegészségügyi Tanács tagja, tudományos működésének II. fokú birálata.

Előterjeszti: Dr. Burger Károly egyetemi ny.r.tanár.

Tekintetes Tanártestület !

Testületünk az 1936. december hó 1—én tartott rendkívüli ülésen Dr. Hints Elek kórházi igazgató—főorvos habilitatiós kérését a képesítési eljárás első fokán elfogadta és tudományos dolgozatainak megbirálására, mint egyik bírálót alulírottat bizta meg. Ezen megbízatásomnak a következőkben vagyok bátor tisztelettel eledet tenni.

Hints Elek dr. dolgozatai időbeli sorrendben a következők:

1. / A spontan törések kórokának meghatározása. / Magyar Sebésztársaság VIII. Nagygyűlésének munkálatai. 1921./ 10 oldal.

Általános képet nyújt azokról a csontrendszerbeli megbetegedésekről, melyek spontan töréseket okoznak. Ezután rátér esetének ismertetésére és kimutatja, hogy esetében ostitis fibrosa cystica kórkép szerepelt, a— melyet sem a klinikai kép, sem a Röntgen—felvétel alapján biztosan diag— nostizalni nem lehetett, csupán a csonttörés helyéről vett szövetrész mikroskopos vizsgálata utján. Esetében teljes gyógyulás következett be.

2. / A Madelung—féle kézdeformitásról. / Magyar Sebésztársaság IX. nagygyűlésének munkálatai, 1922,/ 12 oldal,

A betegség okát a radius epiphysis porcának elsődleges megbetegedésében látja. Kimutatja, hogy a betegség nem más bajnak következménye, hanem a gyengébb fejlettségű egyén eonstitutioja hozza létra a hibás csontképződést. Esete különbözik az irodalomban ismertettektől abban, hogy mér több mint 3 éve nem romlik, sőt utóbbi időben kisfoku javulást mutat.

3»/ A terhesség befolyása, a tuberculosisra. / Gyógyászat, 1931,17—18, szám/, 22 oldal.

Ismerteti a II.sz. női klinika 10 éves anyagát és kimutatja,hogy 20—30 év között leggyakoribb tuberculotikus nőknél a terhesség előfordulása. Azon tuberculotikusoknál, akik először jutottak másállapotba 25 /— ban rosszabbodott a tüdőfolyamat. Olyan nőknél, akik tüdőcsucshuhut mellett másodszor vagy többször kerültek másállapotba, 82.7 ‘Ü—ban vált súlyosabbá a tüdőbaj. Ezek alapján külföldi szerzőkkel szemben megállapítja hogy a terhesség a manifest tüdőfolyamatot kifejezetten súlyosbítja. Kiemeli, hogy a jó hygienes—diaetás viszonyok közt élő terheseknél a^tüdőfolyamat rosszabbodása ritkábban fordul elő, mint rosszéletkörülmények között levőknél. A továbbiakban vizsgálat tárgyává teszi a tüdőcsucshurut kiujulésát a terhesség alatt, adatai azt mutatják, hogy a tüdőcsucshurut— ból kigyógyult nőknél a terhesség hatására csak 2.5 /-ban lobbant föl a tüdőfolyamat.

4./ Érdekes szülészeti esetek a vidéki gyakorlatban. / Előadatott a.

Kir. Orvosegyes'ilet Gynaekologiai szakosztályában 1929. 1.31— én. 14.old./