Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1938-1939 (HU-SEKL 1.a 66.)

1938.12.07. rendkívüli 2. - Dr. Erdélyi József ügye

*

A'közlemény rámutat arra a különbségre, ami a városi és a vidéki viszonyok között -lef.olyó szülések között mutatkozik. Községek és tanyák világában a szülésznők gyakran nem észlelik eléggé lelkiismeretesen a szülést, későn hívnak orvost. A betegek vonakodnak idejében kórházba menni.

Nem egyszer az orvosok kellő tudásx nélkül .túlzott önbizalommal végeznek szülészeti beavatkozásokat* Előfordult pl-*,, hogy farfekvés esetében a leszakított és méhürben visszamaradt fej eltávolítására napokon át ergotint rendeltek. Szűk medence mellett, bemenet felett mozgatható fejre alkalmaztak fogót és méhrepedést okoztak. Elhalt s.zerVülő abortust huzamosan kezeltek Röntgen—besugárzással* Következtetésképen azt vonja le, hogy szükséges volna a vidéki orvosok fokozottabb gyakorlati szülészeti kiképzése, illetve községi orvosok ilyenirányú továbbképzése klinikán vagy kórházban.

5./ A pseudo—myxoma peritone.i-ről» / Magyar Nőgyógyászat, 1933.11.sz/

8 oldal.

A pseudo-myxoma peritonei lényegének tárgyalása után ismerteti két esetét, melyet szülés után egy—egy héttel szállítottak be osztályára has— hártyagyulladás diagnpsissal. Kiemeli, hogy a biztos diagnosis mellett a műtét minél előbbi elvégzésétől függ a gyógyulás eredménye. Az utókezelésben feltétlenül szükségesnek tartja a Röntgen—besugárzásokat, hogy a peritoneumba implantalodótt cystává fejlődő sejtcsoportokat ezáltal el lehessen pusztítani.

6./ A gyulai állami kórház

szülészeti és nőgyógyászati osztályának 1928. évi kimutatása* / A gyulai állami kórház 5 évről szóló évkönyve. 1929./ 42 oldal.

Az osztály működését csoportosítja betegségek^szerint. Táblázatokban mutatja be a végzett műtéteket és az elért eredményeket. Ismerteti az alkalmazott kezelési módokat és röviden leírja az érdekesebb eseteket.

7./ Adatók a placenta accreta kérdéséhez. / Magyar1 Nőgyógyászat 1935. 9.szám/ 11 oldal.

Ismerteti 3 placenta accreta esetét, amelyek mindegyikében előre— ment gyulladás és jódinjectio- következtében jött létre a méhnyálkahártya elváltozása. A hyalinosan degeneralt nyálkahártya részleteket a bolyhok trypsin fermentuma emészti meg, ezért nőnek be a magzati bolyhok az izomrostok közé. Külföldi szerzők véleményével szemben Hints dr. ajánlja az izomrostok közé benőtt lepényrészek kézzel és curettageval való kitakarítását, hogy a méhet meg lehessen tartani újabb terhesség számára. Egyik esetében újabb terhesség következett be, a magzatot császármetszéssel hozta a világra, ugyanezen nő 3—ik terhessége alkalmával újból placenta accreta fejlődött ki, amikor is a méhet amputálni kellett. Általában placenta accreta eseteiben méhamputatiót csak ultimum refugiumként végez.

8./ A szülészeti rendtartás reformtörekvései a nemzetvédelemben*

/ Budapesti Orvosi Újság 1936,14.szám*/ 5 oldal.

Hazánk születési arányszámának rohamos csökkenését ismertetve kimutatja, hogy az utolsó 40 évben 5—6 millióval született kevesebb magyar, mint születhetett volna a régi születési arányszám mellett. Ennek a^csökkenő születési arányszámnak a megelőzésére ajánlja a bábaügy rendezeset, a tanyavidék bábával való ellátását, a kiöregedett tehetetlen bábák kicserélését, a bába—korhatár felállítását, a bábák továbbképzését, működésűk felülvizsgálását és irányítását. A nemzetvédelem érdekében törekedni kell a család és terhesvédelemre, szükségesnek tartja járási székhelyeken az egészségház mellé szülőszoba felállítását, a mentőügy rendezését stb.