Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1936.04.21., 8. rendes kari tanácsülési jegyzőkönyv - Az elme és idegkórtani tanszék betöltése.

-88-nyitja, hogy az eddigi egyik ily minőségben

alkalmazott, Henschen a kórbonctan tanára Stockholmban, a másik Müller tftxasi geneti-Benedekkel szemben iddokolatlannak tartja Schaffer tanár azon aggályait , hogy az eddigi irány megváltoztatásával " a tisztán elmekórhelyezné. " mert hiszen, aki valaha járt Benedek debreceni klinikáján, meggyőződhetett annak mintaszerű vezetéséről, magas szelleméről és színvonaláról, sokoldalú, pezsgő orvosi, diagnosztikai, therapiai és kutató tevékenységének páratlan intenzitásáról és eredményes*ségéről.Erről a klinikáról kikerült mintegy félezer kitűnő közlemény tanúskodik, de teljes és hü képét Benedek működéséről csak az alkothat magának aki őt klinikai munkásságának színhelyén, lelkes, szakmájukért és főnökükért tanárukért határtalanul lelkesedő munkatársai, tanítványai és betegei között, velük eszményien megszervezett értel*imifés lelki kontactusban megismerhették. Ezért sajnálatosnak tartja, hogy ajreferens urnák nem volt erre alkalma. Különben meggyőződéhett volna Benedek diagnosztikai és therapiai, szerinte még megerősítésre szoruló, eredeti világszerte elismert módszereinek absolut értékéről és arról, hogy igen sok beteg gyógyulását, önbizalma vissszanyerését, Benedek kritika tárgyává tett therapiaia'p9timizmusának köszöni. Különösen hangsúlyozza, hogy Benedek és klinikájának munkássága az egyszövettani kutatás terén és eredetiségében és eredményességében világszerte elismert is kimagasló, amiről maga is,

kus.

tani irány a klinikát tébolydái átlagnivóra