Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)

1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye

6

telezhető fel. Atropin és eholin ellentétesen hatnak, ha cholint atropinnal együtt adunk, a gyűjtőeres nyomás nem változik, viszont a eholin hyo— másemelő hatását az atropin nem befolyásolja. Feltételezi, hogy a gyűjtőerek falában vegetativ eredetű venatonust szabályozó autonom rendszer van, mely az említett nyomás változást magyarázza. Felvehető, hogy a parasympaticus izgalom sztikit, a bénulás tágit.

Második habilitatiós dolgozatában eredeti az, hogy kimutatja, hogy a eholin gyűjtőeres hatása két phasisu s hogy atropinnal együtt alkalmazva a gyűjtőeres nyomást nem befolyásolja, viszont a eholin gyűjtőeres nyomás emelését az atropin nem tudja megváltoztatni. Vizsgálatai kapcsánarra az újszerű feltevésre jut, hogy a gyűjtőerek falában vegetativ centrumoknak kell lenni, mely a tónusra szabályozólag hat.

22./ A sokszorosító ipari megbetegedések. Kéziratban,

Ismerteti a sokszorosító iparban előforduló mérgezéseket, az ólommérgezés szervezetbe jutásának kapuit. Tárgyalja a sokszorosító iparban dolgozók fertőzési lehetőségeit, az ólommérgezés tünettanát, diagnosztikáját s a magyarországi statisztikai adatokat. Megemlékezik a prognózisról, profilaxisról és therapiáról. Felhívja a figyelmet a külföldön meghonosított iparihygenia eredményességere.

Előadta 1934. február havában a József Nádor Műegyetemen.

23./ Die Wirkung des Cholins auf den Venendruck. Zeitschr.f.

Kreislaufforschung.1935.Heft.11.

A 21/ alatti közlemény német fordítása.

24./ Vérmennyiség meghatározása vércukor utján. Orvosképzés.

1935.október havi külön füzet.

Tárgyalja a depot szerepét a keringő vérmennyiség szempontjából. Felsorolja az eddig használatos vérmennyiség meghatározó módszereket.Meghatározásához az éhgyomorra és 4 gr. glucose vénába fecskendezés után kapott vércukor értéket használja. Két ismeretlenü első fokú egyenletből számítja ki a vérmennyiséget. Módszerét állatkísérlettel és festékes eljárással támasztja alá. Methodusa eredeti s aránylag könnyebben keresztülvihető, mint az eddigi hasonló eljárások, de mint a többi módszer, ez is bizonyos hibaforrással dolgozik.

25./ Die Bestimmung der Blutmenge mit Hilfe des Blutzuckers.

Kéziratban. Megjelenik a Zeitsehr.f.Kreislaufforsch.—ban.

A 24./ alatti közlemény német fordítása.

26./ A diastoles artériás nyomás jelentősége. Orvosképzés.1935.

október havi különfüzet.

Megemlíti a physikai törvényeket, melyek a diastoles nyomás fenn tartásához szükségesek. Felsorolja a nyomásmérésre használatos módszerek Leírja a különbbséget a csökkenő és növekvő ellennyomással mért módszer között. Megjelöli a kóros és élettani nyomásváltozást. Kiemeli a pulzusamplitudlo jelentőségét. Sportteljesítményekben és hypertoniában mértók-