Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Orvostudományi Karának ülései, 1935-1936 (HU-SEKL 1.a 63.)
1935.12.03., 2. rendkívüli kari tanácsülési jegyzőkönyv - III. 18. A közalkalmazottak gyermekeinek tanulmányi segélye
2 colás adatai alapján, Magyar Orvosi' Archivum XX.kötet.14.oldal. Anyagjuk 1894-1922—i;; végzett ■ 19,908 boncoláson alapul, rák 2315 esetben' azaz 11.6 '—ban fordult elő. 1 részletes statisztikai feldolgozás után az anyagjuknak Hasonló külföldi statisztikákkal való összehasonlítása után 'következő' főerédrnóayekhez jutottak: A rák az 50 és 60 ev között fordul elő leggyakrabban mindkét nemnél, kökben absolut értékben is,de. százszázalékosan még'több rák fordul elő, mint férfiakban,' kém tudják igazolni azt a külföldi megfigyelést, Hogy a rák' a háborúsévekben gyakoribb lett. A vizsgált hat quínquenniumbán a rák előfordulás közel azonos és 12 % körül van. Eltolódás van azonban az egyes szervek rakja! között, igy pl. a nők gyomorrákja csökkenést, a mellrákok száma emelkedést mutat. Leggyakoribb a férfiak gyomorrákja, utánira következnek a méhrák, a nők gyomorrákja, majd az epehólyagrák. A férfiak túlsúlya észlelhető á nyelv, bucca vese, hörg és tüdő rákbetegségeinél, a női nem túlsúlya az epehólyag, pancreas és húgyhólyag rákoknál észlelhető. A rákhalálozások száma nem szaporodik, hanem kis kilengésekkel állandó értéket ad. Gabriel von Berencsy und Karl von Wolff: Über die Verbreitung 21! 7 des Carcinoms auf Grund von 19.908 Sectionen des St.Stephanspitals in Budapest. Zeitschrift für Krebsforschung 21 kötet 1924.10.oldal. . Előbbi munka’ német nyelvű feldolgozása. A bal agyveló—félteke diffus pigmentált gliomaja. Magyar Orvosi Archivum.1925,évi VI.füzet,8.oldal. Szerző egy esetben olyan agydaganatot — gliomát— talált, melynek magvaiban az elvégzett histochemiai reactiok szerint lipoid-fehérje vegyületnek megfelelő szemcsék vannak. Ezek a szemcsék részben a sejtmagvakban feküdtek; egy részük azonban szabadon feküdt. Szerző az általa észlelt pigmentet elhasználódásos pigmentnek fogta fel, melyek a pusztuló magból váltak szabaddá s melyeket bizonyos mennyiségben normalis és kóros glia és ganglion.sejtekben mindig meglehet találni. Szerző eseten kívül csak egy festékes glioma ismertetése jelent meg az irodalomban. Von einem diffusen pigmentierten Gliom der linken Gehirnhäm.isphäre. Zentralblatt für allgemeine Pathologie und pathologische Anatomie. 37. Band. 192-6. Előbbi németnyelvű feldolgozása, A cholesteatomákró 1. 11 Dolgozatok Dr. Entz Béla egyetemi tanár , működésének 10—ik évfordulójára'' cimü munkából. 32.oldal. A cholesteatóméra vonatkozó elméletek ismertetése után részletesen közli saját boncolt esetet, amelynek alapján szerző Bostroem állás - vontjához csatlakozik. Véleménye szerint a cholesteatoma nem bir korlátlan növekedési hajlammal, miután az u.n. matrixsejtek nem mutatnak fokozoi szaporodást, csupán physiologiás életműködésük termékét gyűjtik fel üregükben, egymásra rétegeződé elhalt sejtek alakjában. Heterophiás lapham származékok, amelyek a laphámtól csak annyiban különböznek, amennyire azt 2.10
